BA: előnytelen szerződés köttetett

Nem nyilatkozik a Pénzügyminisztérium az ADC-per kártérítésével kapcsolatban arról, mit tartalmazott erről a Budapest Airport privatizációs szerződése, de a Fidesz-kormányra igyekszik hárítani minden felelősséget. Értesüléseink szerint a kabinet a szerződésben magára vállalta a per minden következményét.

Nem adott felvilágosítást lapunknak a Pénzügyminisztérium (PM) arról, tartalmazott-e rendelkezéseket a Budapest Airport (BA) 2005-ben született privatizációs szerződése a kanadai Airport Development Corporation-perrel (ADC) kapcsolatban, vagyis hogy az eladó, azaz a magyar állam magára vállalt-e minden későbbi jogkövetkezményt. Ehelyett a hivatal azt bizonygatta, a washingtoni választott bíróság a magyar államot, s nem a Budapest Airport külföldi tulajdonosát kötelezte kártérítésre. Emellett a PM állásfoglalása a Fidesz-kormányra igyekszik hárítani a felelősséget, mert mint állítják, senkinek semmilyen kártérítési fizetési kötelezettsége nem keletkezett volna a ferihegyi utasterminál fejlesztési ügyében, ha 2001-ben az Orbán-kormány nem szegi meg a korábban megkötött nemzetközi szerződést. Értesüléseink szerint a szerződés részletesen taglalja, hogy milyen kötelezettségei voltak a magyar tulajdonosnak 2005-ben, a privatizáció idején a BA tekintetében, s e kötelezettségeket rendre úgy szabályozta, hogy azok mentesítsék a vevőket – amely akkor a brit BAA volt, míg mára már a német Hochtief az – a jogkövetkezmények alól.
A Fidesz szerint a PM-nek a kártérítési összeg egy részét nem az állami tulajdonú Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő (FUF) Kft.-től kellett volna követelnie, hanem a Budapest Airport (BA) Zrt.-től. Kérdésünkre Schneller Domonkos, az ellenzéki párt fővárosi képviselője úgy vélekedett, ha a magyar kormány minden jogkövetkezményt magára vállalt, hogy per- és tehermenetesen adhassa át a BA-t a vevőnek, akkor a brit BAA által kialkudott és kifizetett 465 milliárd forintos vételárból e titkos kötelezettségvállalások összegét le kell vonni.
Schneller szerint a pénzügyminiszternek kötelessége lett volna, hogy a washingtoni ítéletben kirótt összeget a BA-val, illetve annak tulajdonosával fizettesse meg. A Magyar Hírlap értesülése szerint ez a kötelezettség a BA könyveléseiben is szerepelt. Azzal, hogy a FUF Kft.-vel fizettették meg a kártérítés 8,7 millió dolláros (több mint 1,7 milliárd forintos) részét, jogosulatlan előnyhöz juttatták az időközben magánosított BA Zrt.-t. Így a tranzakció a magyar államot károsította meg egy külföldi céggel szemben. Schneller Domonkos érvelése szerint, ha egy több tulajdonos által alapított cég ellen akár csak magánjogi pert indítanak is, egyetemlegesen kötelezik a feleket a tartozás megfizetésére.