Tavalyelőtt még nagyobb viszszaesést mért a KSH, hiszen 2006-ban 18 százalékkal, mintegy 34 ezerre csökkent a kiadott használatbavételi engedélyek és 13 százalékkal, 45 ezerre esett vissza az új építési engedélyek száma az egy évvel korábbi állapothoz képest. A használatba vett lakások számának tavalyi emelkedése annak köszönhető, hogy – elsősorban a fővárosban – több lakást építettek alapvetően továbbértékesítésre és vállalkozói alapon. Az építési engedélyek visszaesése is lassúbb ütemű volt tavaly, hasonló okokból.
A KSH adatai szerint a vállalkozások – 2006-hoz képest – 14 százalékkal több új lakást építettek tavaly, míg a magánszemélyek által kezdeményezett lakásépítések száma nem változott. Az új lakások több mint felét magánszemélyek építették, a vállalkozók részaránya 46 százalékos volt. Mindeközben bérlakás alig épült 2007-ben, mindössze háromszáz darab, ebből több mint egyharmad a községekben. Az előző évinél 41 százalékkal több lakás épült csoportházban és 18 százalékkal több emeletes épületekben. A 60 négyzetméternél kisebb alapterületű lakások számának bővülése 14 százalékos volt. A kis lakások térnyerése következtében tovább csökkent az átlagos lakásméret, ami 2007-ben 87 négyzetméter volt, két négyzetméterrel kisebb, mint az előző évben.
Elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban építettek több lakást tavaly – mutat rá a statisztikai hivatal. Az új lakások 46 százaléka a fővárosban, illetve a közép-magyarországi régióban kapott használatbavételi engedélyt, és a kiadott építési engedélyek alapján megjósolható, hogy a jövőben az építkezések fele is e két térségben megy majd végbe. Megyék szerint erős a szóródás: a legnagyobb különbség két szomszédos megye – Veszprém és Fejér – között van. Előbbiben 61 százalékkal több, az utóbbiban 27 százalékkal kevesebb lakás épült.
Tavaly négyezeregyszáz lakás szűnt meg, tizenhat százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnt lakások átlagos nagysága hatvankilenc négyzetméter volt. A kiadott új építési engedélyek alapján a többlakásos lakóházak térnyerése – az egylakásos lakóépületek folyamatos visszaszorulása mellett – a jövőben tovább folytatódik. A nem lakáscélú ingatlanoknál a tervezett több mint 3,2 millió négyzetméter beépítendő terület tizenhat százalékos csökkenést jelent tavalyelőtthöz képest. Az ipari, a szálláshely-szolgáltató és a vendéglátó célú ingatlanberuházásoknál mutatkozik a legnagyobb visszaesés.
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot