Forgalomszámlálási adatok szerint a magyar főváros és környéke hatalmas közúti terhelésnek van kitéve. A forgalom nagysága – amit az egy lakosra jutó járműszámmal mérnek – európai szintre nőtt, míg a közúti infrastruktúra kiépítettsége a fejlett országokénak 30-40 százalékát éri csak el. Szakértők szerint nehezíti a főváros helyzetét, hogy az ország úthálózata sugaras szerkezetű, azaz a járművek jelentős része akkor is a fővároson halad keresztül, ha egyébként ott nincs semmi dolga. Ahhoz, hogy javuljon a helyzet, részint elkerülő utak hálózatát kell megépíteni, részint a forgalom egy részét vasútra kell terelni. A tranzitforgalom azért áramlik jelenleg a főváros belső részein – a Hungária körúton, a rakpartokon és másutt –, mert nem készült el időben a várost elkerülő M0-s gyorsforgalmi út. Az év végére javulhat a helyzet, ha átadják az M0-s keleti szektorát, akkor ugyanis a döntően az M1-es és az M3-as között áramló forgalom várhatóan elkerüli a belső városrészeket. Még kedvezőbb lesz a kép, ha elkészül az úgynevezett gödöllői átkötés, vagyis az az út, amely az M0-sból ágazik el, és rövidebb úton vezeti el az M3-as forgalmát.
Több levegőhöz kell juttatni a közúti forgalomban fuldokló fővárost, és az M6-os városi szakaszának augusztusi elkészültével egy kis lélegzetvételhez jut Budapest – jelentette ki lapunk kérdésére Marokházi István, a Vegyépszer Zrt. út- és közműépítési igazgatója. Amint látható, a fővárosi közúti közlekedés jelenét és jövőjét alapvetően meghatározza a körgyűrű és az autópályák bevezető szakaszainak kapcsolata. Az M0-s és az M6-os bevezető szakaszainak elkészülése Dél-Buda, illetve a főváros déli, délnyugati agglomerációjának közlekedését jelentős mértékben segíti majd. Ez sok százezer fővárosi és naponta ingázó agglomerációban élő polgárt jelent. Ismerős kép, hogy hétköznap reggel az M1–M7-es közös szakaszán kilométeres dugókban állnak az autók. Azt követően, hogy átadják az M6-os bevezető szakaszát, az Érdről, Diósdról indulók dönthetnek arról, hogy nyugati vagy déli irányban közelítik meg a fővárost. Az M6-os belső szakaszának átadásával új helyzet áll elő a távolabbi agglomerációból a fővárosba közlekedők számára is – jelentette ki Marokházi István. Egy új, déli közlekedési korridor, csatorna keletkezik, amelyik a dunaújvárosi Duna-híd révén a Kiskunság települései felé is nyitott. Azaz Kecskemétről vagy a város környékéről indulók is választhatják az M6-ost, ha Budapestre utaznak. A jelenleg zsúfoltnak éppen nem nevezhető dunaújvárosi M6-os felől sokkal könynyebb lesz bejutni a fővárosba, és kedvező körülmények között lehet majd ráhajtani az M0-sra. Ebben segít Magyarország első, három szintű csomópontja az M0-s és az M6-os találkozásánál, amelynek fontos tulajdonsága, hogy egyenlő kapacitásokat illeszt egymáshoz, azaz nem alakul ki torlódás egyik irányban sem. Ehhez hozzájárul majd, hogy az út bővítése eredményeként az M0-s – az M6-os csomópont közelében – másfél kilométeren át igazi, kétszer három sávos autópályaként üzemel majd.
Az autópályák bevezető szakaszainak további fontos feladata az, hogy ne csak bevezessék, koncentrálják, de segítsenek elosztani is a forgalmat. Ezért van szükség sok csomópontra, menekülési útvonalra, hogy ne egyetlen kivezetésnél torlódjon fel a kocsisor. Az M6-os városi szakasza nem véletlenül kerül 47 milliárd forintba. Az első pillantásra rövid szakasz nagyon sok műtárgyat tartalmaz. Mintegy 30 alul- és felüljáró, vasúti és közúti híd, csomópont épült, illetve épül. Mindez azt jelenti, hogy szinte minden méteren akad le- és felhajtóág vagy valamilyen kommunális vezetékkeresztezés. Az autópálya mellett pedig egy 22 kilométernyi hosszúságú önkormányzati, illetve szervizútrendszer épül.
origo.hu
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot
