Különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Legfőbb Ügyészségen Schneller Domonkos. A Fidesz fővárosi képviselője újságíróknak bemutatta azt a dokumentumot, amelyben Veres János pénzügyminiszter a magyar állam képviseletében a 100 százalékos állami tulajdonban lévő Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő (FUF) Kft.-vel megállapodott, utaljon át 8,7 millió dollárt, azaz több mint 1,7 milliárd forintot a magyar államnak. Utóbbi ezt a pénzt a washingtoni választott bíróság ítélete nyomán a repülőtéri terminálok üzemeltetését korábban végző kanadai–magyar vegyesvállalatnak kártérítésként 2006-ban kifizetett, csaknem húszmilliárd forint egy részének pótlására fordította. Schneller szerint azonban ezt az összeget nem az állami tulajdonú FUF Kft.-től kellett volna követelni, hanem a Budapest Airport Zrt.-től (BA). Lapunk kérdésére Schneller Domonkos elmondta, hogy jó lenne tudni, mit tartalmaz a BA privatizációs szerződése a kanadai Airport Development Corporationnel (ADC) a privatizáció pillanatában, 2005-ben még függőben lévő peres eljárásáról. A BA vevői az úgynevezett titokszobában megismerkedhettek a magyar állami cég helyzetével, követelésállományával és kötelezettségeivel. Jó lenne tudni, mondta a Fidesz fővárosi képviselője, vannak-e még más csontvázak is abban a bizonyos szekrényben. Mert ha igen, akkor a brit BAA által kialkudott és kifizetett 465 milliárd forintos vételárból ezeket a titkos kötelezettségvállalásokat le kell vonni, s hogy mi marad tisztán a privatizációs ügylet haszna, csak évekkel, évtizedekkel később állapítható meg. Schneller elmondta, azért fordult a Legfőbb Ügyészséghez, hogy tisztázzák: kinek állt érdekében, hogy a magyar adófizetők pénzén 1,7 milliárd forintot egy külföldi cég helyett egy magyar állami társaság fizessen ki.
A Ferihegyi repülőtér termináljainak üzemeltetését 1993-ban szerezte meg egy kanadai–magyar vegyesvállalat, míg a 2B terminál megépítésére és működtetésére 1996-ban hozták létre a FUF Kft.-t. A cég tevékenységét bírálatok érték, ezért az Orbán-kormány 2001-ben módosította a légiforgalmi törvényt, majd visszaállamosította a FUF Kft.-t. A kormányváltás után tárgyalások kezdődtek a kártérítés mértékéről, de nem vezettek eredményre, ezért 2004-ben a cég kanadai tulajdonosai bírósághoz fordultak. Eközben megindult a BA privatizációja, s 2005-ben a brit BAA 465 milliárd forintért megvette a magyar légikikötő üzemeltetőjét. A következő év nyarán a BAA-t a spanyol Ferrovial-csoport kebelezte be, amely 2006-ban tárgyalásokat kezdett a német Hochtieffel a BA átadásáról. Ugyanezen év szeptemberében a washingtoni választott bíróság elmarasztalta a magyar államot, s 18 milliárd forint kártérítés megfizetésére kötelezte.
Mint a Magyar Hírlap korábban közzétette, az Állami Számvevőszék is vizsgálta a FUF tevékenységét. Az ÁSZ egyik jelentéséből kiderült, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága 2003-ban felkérte a felügyelőbizottságot, hogy vizsgálja meg a reptér 2B terminálja megépítésének és a 2A átalakításának finanszírozási körülményeit. Az ÁSZ jelentése azt is tartalmazta, hogy az állami pénzeszköz nélkül induló utasterminál-fejlesztés konstrukciója több olyan pénzkiviteli lehetőséget biztosított a külföldi félnek, amely a magyar államnak hátrányos volt.
origo.hu
Most a magyar tudományos élet megújítása ellen indított támadást a Soros-hálózat
