Az új vasúti beruházások sorában a 2007–2013 közötti uniós költségvetési időszakban egyebek mellett felújítják a Budapest–Hegyeshalom vasútvonalat, illetve elvégzik a munka második ütemét, amely az unió előcsatlakozási támogatása, az ISPA forrásaiból történik. A közelmúltban vált emelt sebességűvé ez a pálya, és a szolgáltatási színvonal hosszú távú megtartását szolgálják az elmaradt vágány- és kitérőcserék, továbbá az állomások rekonstrukciói. A projekt része volt a Budaörs–Biatorbágy vonalszakasz 140 kilométer/órás sebességet lehetővé tevő átépítése. Kiépül a korszerű, egységes európai vonatbefolyásoló rendszer is, továbbá átépítik Komárom és Győr állomásépületeit, s új, korszerű biztosítóberendezések telepítenek.
A programban újítják fel a Bajánsenye–Boba vasúti szakaszt is. Ez a magyar–szlovén vasúti kapcsolat folytatásaként a korridor elavult szakaszainak korszerűsítését tartalmazza. Elkészült a Zalalövő– Andráshida vonalszakasz átépítése 120 kilométeres sebességre. Átépül a Zalaegerszeg–Boba vonalszakasz is, Bobától az országhatárig a teljes vonalat villamosítják, és az egységes európai vonatbefolyásoló rendszert továbbvezetik Zalalövő, Zalaegerszeg, Boba között.
Fontos pontja a programnak a Budapest–Cegléd–Szolnok vonal felújítása, amely ugyancsak ISPA-forrásból készül. A páneurópai korridorok kerülőútját adó, úgynevezett TINA- (Transport Infrastrukture Needs Assassment, azaz a közlekedési infrastruktúra igényeinek értékelése) vonal felújítását több szakaszban emelt sebesség bevezetésével tervezték meg az érintett állomások (Vecsés, Üllő, Monor és Pilis) és a ceglédi csomópont elavult biztosítóberendezéseinek cseréje mellett. A fenti vonal folytatásaként a Szolnok–Lőkösháza szakasz felújításának első ütemét végzik el, szintén ISPA-forrásból. A közlekedési infrastruktúra operatív programban az érd–diósdi úti műtárgyak – felüljárók és hidak – építése jelenleg is folyik. A város fő közlekedési tengelyét adó vonalon megszüntetik az egyszintű átjárókat, és ez az elővárosi járatok sűrítését teszi lehetővé. Ugyancsak a kohéziós program részeként építik a második vágányt is. Felújítják Érd alsó, Érd felső és Érdliget megállóhelyeket, és átadják az új XXII. kerületi megállóhelyet.
A közlekedési operatív programban készítették elő a Szolnok– Békéscsaba–Lőkösháza vonal rehabilitációjának második ütemét. Az ISPA-program folytatásaként felújítják a Mezőtúr–Békéscsaba vonalszakaszt, valamint Békéscsaba állomását. Az átépített vágányhálózatra új elektronikus biztosítóberendezés telepítését tervezik. Kiépül Békéscsaba–Lőkösháza között a második vágány, s a projekt része a teljes vonalhosszon az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer kiépítése az országhatárig. Ugyancsak a közlekedési operatív program részeként végezhetik el a Szolnok – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony vonal rekonstrukcióját. A vasútvonal földrajzi adottsága, vonalvezetése a 160 kilométer/órás, emelt sebességű felújítást indokolja. E pályavasúti fejlesztésen kívül a terv tartalmazza az állomások peronjának szélesítését, a biztosítóberendezések cseréjét, az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer telepítését.
Uniós forrásból újítják fel a Budapest–Székesfehérvár vonalat is, amely a nemzetközi és az országos mellett jelentős elővárosi forgalmat, illetve a nyári turistaszezonban a velencei-tavi és a balatoni idényforgalmat bonyolítja le. A nyolcvanas években csak részlegesen építették át, emiatt szükséges a vonal nemzetközi elvárások szerinti felújítása. Ez kiemelten vonatkozik Székesfehérvár állomásra, ahol a pálya állapota, az elavult biztosítóberendezés miatt az egész vonal szűk keresztmetszetűvé vált. A terv tartalmazza a székesfehérvári állomás teljes átépítését, új peronok, aluljárók, perontetők létesítését. Az uniós elvárás szerint átépített vonalra egységes európai vonatbefolyásoló rendszer kerül. A projekt azért is fontos, mert az elővárosi forgalomban meghatározó szerepe lesz a Kelenföld–Tárnok vonal második vágánya kiépítésének.
Tervszerűen halad a vasútépítés Zalában. A vasútépítést a Vegyépszer meghatározó ágazatává tervezik fejleszteni – tájékoztatta lapunkat Marokházi István, a vállalat út- és vasútépítési igazgatója. Több közös munka után a Vegyépszer első saját vasútépítési projektje az Ukk és Zalaegerszeg közötti vasúti pálya rehabilitációja és egy hídfelújítás. A Vegyépszer mint a Hídépítővel alkotott kivitelezői konzorcium vezetője, az említett zalai megbízással gyarapítja vasútépítési referencialistáját. A nettó 10,5 milliárd forintos építkezés legfontosabb feladata több mint 30 kilométernyi vasút átépítése. – Kívülálló számára szép a dombos zalai táj, de az egyenetlen felszín nehezíti az építést – mondta Marokházi István.
Tavaly júliusban kezdődtek a zalai projekt előkészítési munkálatai. A 2007-re tervezett vágányépítés november végére elkészült. Ugyanígy a zalaszentiváni vasútállomás átépítésének első üteme. A teljes átépítést irányozzák elő a tervek, valamint a megállóhelyek rekonstrukcióját. A befejezés ideje 2009 tavasza. Zalaegerszegen és térségében a vasút korszerűsítésének egyik célja, hogy Horvátország és Szlovénia irányába javuljon az összeköttetés.
Marokházi István fontosnak nevezte a Vegyépszer tavalyi munkái közül a Tiszatenyő–Mezőtúr közötti vasútvonal átépítését. Ott azzal a nehézséggel kellett megküzdeni, hogy egy másik cégtől átvett projektet kellett folytatni. A befejező munkák átnyúltak 2008-ra, és május vége a határidejük. – Eredményeink a vasútépítés felnövőben lévő gárdáját dicsérik – állapította meg Marokházi István, aki építőipari cégeknél 1984 óta dolgozik vezető beosztásban. Első munkája a Hungaroring építkezésének irányítása volt. Azóta szerzett tapasztalatokat többek között autópálya-, metró- és villamospálya-építésnél is.
origo.hu
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!
