A MÁV vezető beosztású dolgozói egyes gazdasági ügyekkel milliárdos károkat okozhattak. Például a MÁV Cargo Zrt.-be apportált tehervagonoknál 1,5 milliárd forintos vagyonvesztés történt, egy fedezetlen váltó befogadása miatti kezességvállalás értéke meghaladja az egymilliárd forintot, az orosz államadósság lebontásával kapcsolatos visszaélés megközelíti az 500 milliót. A felsorolt ügyek egy részénél hatósági eljárások vannak folyamatban, de összességében úgy értékelhető, hogy a tulajdonosi felügyelet nem megfelelően működött. Ilyen és ehhez hasonló, rendkívül súlyos megállapításokat tartalmaz az a számvevőszéki jelentéstervezet, amely a MÁV Zrt. tevékenységét a 2002 és 2007 közötti időszakban elemzi. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) májusra ígérte vizsgálatának befejezését, lapunk egy nem végleges szövegváltozathoz jutott.
A számvevők megállapítása szerint a költségvetési források 2003 után jelentősen csökkentek a cégnél, a MÁV elvesztette saját vagyonát, ezért később nagy összegű költségvetési forrás felhasználásával a társaságot szanálni kellett. A források hiányát a hitelek többszörös növelésével fedezték, ami további eladósodáshoz vezetett.
Az Állami Számvevőszék elemzése szerint a vasúti szolgáltatás mint közszolgáltatás fenntartására, működtetésére és fejlesztésére a vasúttársaság a vizsgált időszak alatt 854 205 millió forint költségvetési forrást használt fel. Ebből a fejlesztést 129 109 millió forint szolgálta. Ugyanebben az időszakban az állami vasúttársaság működési vesztesége meghaladta a 80 milliárdot. A társaság adósságállománya 314 milliárd lett, ezért hitel- és fizetésképtelen közeli állapotba került.
A súlyos helyzetbe került cégnek a költségvetés dobott mentőövet: tavaly a MÁV-csoporthoz érkező költségvetési pénzek összege megközelítette a 300 milliárdot, ami nem kevesebb, mint háromszorosa a korábbi évek támogatási mértékének. Az egymást váltó miniszterek rendteremtést vártak el a menedzsmenttől, de ezt nehezítette, hogy 2002–2007 között a MÁV Zrt. 7-11 tagú igazgatóságában rövidebb-hosszabb ideig 32 személy töltött be tisztséget, és az igazgatóság összetétele hét alkalommal módosult. Az időszak alatt a számvevők nem kevesebb, mint öt különböző szervezeti és működési szabályzatot találtak, vagyis ennyiféleképp határozták meg a társaság vezetői körét, ahol 7-16 vezetői pozíciót mintegy ötven személy, a vezérigazgatói posztot négy személy látta el. A társaság kulcspozícióiban egy-egy vezető átlagosan 1-2,5 évet töltött el. A társaság vezetése négy olyan stratégiai anyagot fogadott el különböző néven és különböző céllal (átalakítási program, üzleti stratégia, strukturális jövőkép, stratégiai program), amely a társaság egészének működését érintette, így azok nem töltötték be szerepüket.
Az ÁSZ jelentése szerint a MÁV Zrt. 2002 és 2007 között a tervezett 573,7 milliárddal szemben csak 360,8 milliárd fejlesztési forrást használt fel. Az uniós forrásokból a tervezett 83,1 milliárd forintnak kevesebb mint felét, 48 százalékát, 39,9 milliárdot költöttek el. A legkevesebb forrást az előcsatlakozási alapok közül az ISPA-támogatásoknál használták fel. A Kohéziós Alap esetében a felhasználás csak a felét érte el a tervezett összegnek. A hiányzó forrásokat a MÁV Zrt. állami kezességvállalás mellett és saját kockázatra felvett hitelekkel pótolta. A 2002–2007 között fejlesztésre felhasznált források 27,7 százalékát hitelfelvétellel biztosította a MÁV Zrt. A számvevők leszögezték, hogy a felvett hitelek állománya a 2001. évi 3,2 milliárddal szemben 2007 év végére közel harminckilencszeresére, 124,2 milliárd forintra növekedett.
Az állam a vasúti közlekedés, valamint az EU-támogatások hazai társfinanszírozásának biztosításához hiányzó forrásokat az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett hitelből biztosította. A vasúti fejlesztésekhez a Pénzügyminisztérium 1998–2005 között összesen 106,75 milliárd forint hitel felvételét tervezte az EIB-től. A devizahitelből – az átvállalt hitelt is beleértve – összesen 81 milliárd forintot hívott le.
A MÁV-csoport a közszolgáltatási tevékenység és a kincstári vagyon beruházásainak finanszírozására, a támogatások igénybevételéhez saját források biztosítására önerőből nem volt képes, ezért – saját kockázatra vagy állami kezességvállalás mellett – növekvő mértékű hitel felvételére kényszerült. Ennek hatására a részvénytársaság eladósodottsága tovább nő. Az ÁSZ megállapítása szerint a tartósan veszteséges gazdálkodás miatt nemcsak a megújuláshoz szükséges beruházási hitelek állománya növekszik, hanem – a közszolgáltatási kötelezettség elégtelen finanszírozása miatt – a működési költségek biztosításához is külső források bevonása szükséges. A kizárólag működési költségek finanszírozásához szükséges hitelállomány a MÁV Zrt.-nél 2002–2006 között tizenhatszorosára nőtt.
A társaság szervezetének átalakítása során megvalósult kiszervezések és vagyonértékesítések eredményeként csökkent a hitelek fedezete, emiatt az állam kénytelen kezességet vállalni a vasúttársaság helyett. Az ÁSZ jelentéstervezete szerint a kezességvállalás növekedési üteme mintegy négyszerese a hitelállomány növekedési ütemének. Míg 2002-ben az összes hitelállományon belül 14 százalék volt az állami kezességgel biztosított hitel, addig 2006-ra ez az arány 77 százalékra nőtt. A nyereséges árufuvarozási tevékenység kiválásával és értékesítésével a személyszállítás bevételeinek kiszolgáltatottsága nőtt. Az árkiegészítés és a támogatás együttes értéke sem képes a szolgáltatási kötelezettségek költségeinek ellensúlyozására, ezért – emeli ki a jelentés – a MÁV külső források folyamatosan növekvő bevonására szorul.
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
