Továbbra is a 15–20 millió forintos ingatlanok a legkeresettebbek Budapesten, de nagy az érdeklődés az egy kategóriával kisebb, 10 és 15 millió forint közötti áron megvásárolható lakások iránt is. Tízmillió alatt csak kevesen vennének lakást, népszerűbbek viszont a 30 millió forintnál is drágább otthonok – derül ki a Duna House (DH) ingatlanforgalmazó vállalkozás 500 fős mintán végzett felméréséből. A piackutatás szerint aki a 10 milliónál olcsóbban kínált ingatlanokat keresi, a fővárosban inkább csak a használt piacon válogathat, azon belül is csak a panelek között.
A DH felmérése rámutat: a válaszadók 43 százalékának teljesen mindegy, hogy használt vagy új építésű a megvásárolni kívánt ingatlan, a lényeg az elhelyezkedésben, a nyújtott szolgáltatásokban és az árban van. Ennek az is magyarázata lehet, hogy az utóbbi időben élénkült fel az „újszerű” lakások piaca, vagyis azon ingatlanoké, amelyeket néhány éve építettek, így állapotuk még viszonylag jó. Kifejezetten új építésű lakást a válaszadók 25 százaléka, míg kifejezetten használtat 32 százaléka keresett, de itt is igaz, hogy egy-egy jó ajánlat könnyen befolyásolhatja az előzetesen felállított szempontrendszert.
Továbbra is nagy az igény a lakáshitelek, illetve az egyéb termékek, mint például a lízing iránt. Az ingatlanforgalmazó kutatása szerint a potenciális vásárlók 70-80 százaléka részben vagy egészben hitelből szeretné finanszírozni a lakásvásárlást; 25-30 százalékuknak minimális vagy semmilyen önereje nincs. Az igazán drága lakások leendő vásárlói a kérdőívek szerint kisebb arányban vennének igénybe hitelt, a szükséges vételárat vagy más ingatlan eladásából, vagy egyéb forrásból fedeznék. Ahogy a hitelek futamideje egyre növekszik, és ezzel csökken a havi törlesztőrészlet, úgy növekszik a szobaszám iránti igény is. A megkérdezettek több mint 60 százaléka már legalább kétszobás lakást szeretne magáénak tudni. Az elemzés szerint keresettek a „klasszikus”, vagyis a másfél és az egy + két fél szobás lakások – a válaszadók negyede vásárolna ilyet –, de csaknem ugyanennyien három szobánál kevesebbel nem érik be. Az ennél is nagyobb lakást keresők arányát 4,5 százalékosra becsüli a DH, hozzátéve: ez jellemzően a budai kerületekben megnyilvánuló igény.
A felmérés szerint változik a lakásvásárlók fogyasztói magatartása is, míg ugyanis korábban egy-egy divatos kerület – és a hozzá kapcsolódó, megfizethetőnek számító árak – önmagában is elég vonzerőt jelentett, ma már referenciákat kérnek az adott projektről, műszaki szakértőt visznek magukkal, alaposan, előre tájékozódnak a piacon.
A népszerűségi listát már-már hagyományosan a XIII. kerület vezeti: a válaszadók több mint 31 százaléka költözne ide. A második Zugló 25 százalékos érdeklődéssel, míg a pesti oldalon 18-18 százalékkal a VII. és IX. kerület következik. Budán a hagyományok szerint a XI. kerület a legkedveltebb, itt a megkérdezettek több mint 23 százaléka vásárolna.
Pedig Magyarral foglalkozni KELL!