Időzített bombán ülünk – így jellemezte a helyzetet kérdésünkre a bezárásra ítélt, majd decemberben ideiglenesen továbbra is életben tartott mellékvonalak kapcsán Csanádi István, Mezőhegyes polgármestere. A Vasutas Települések Szövetségének elnöke elmondta, hogy tavaly decemberben az akkor még Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a civilek és a szakszervezetek együttes fellépése miatt engedett a megszüntetni kívánt 38 mellékvonal ügyében. A megállapodás értelmében a vonalak közül 12 esetében meg kell egyezni az önkormányzatokkal az üzemeltetés terheinek az átvételéről, ellenkező esetben a vonalakat májusban bezárják. A többi 26 vonal esetében a moratórium az év végéig él.
Az év elején hivatalba lépett Kákosy Csaba, új gazdasági miniszter azt ígérte, hogy alaposabban előkészítik a vonalak átadását az önkormányzatoknak. A GKM honlapján olvasható is volt egy javaslat, amely szerint „a Regionális Közlekedésszervezési Irodák az önkormányzatokkal való közvetlen kapcsolat révén segítik a települési igények megfogalmazását és összehangolását, valamint a párbeszédet a közlekedési szolgáltatókkal”.
*
Csanádi István szerint a fenti tervekből szinte semmi nem valósult meg. Bár februárban két koordinátor végigjárta az érintett önkormányzatokat, és tájékozódott a helyi lehetőségekről, de ennek nem lett folytatása. Ráadásul a kormányzatot képviselő személyek az iránt tudakozódtak, hogy az önkormányzatok hajlandók-e felújítani a leromlott állapotú állomásokat, építenek-e parkolót, biciklitárolót, esetleg szilárd burkolatú utat a megálló és a település között. Ilyen döntéseket az egyébként is forráshiányos önkormányzatok csak komoly megfontolás után hoznak. Azt pedig végképp nem szeretnék, ha olyan vasútállomást hoznának rendbe, amelyre azután nem lesz szükség. Információt ebben az ügyben sem kaptak. – Az ismert politikai helyzetben a minisztériumban még a fű növése is megállt, de ettől a májusi bezárás időpontja napról napra közeledik – kesergett a Vasutas Települések Szövetségének elnöke.
A szárnyvonalak bezárásával kapcsolatos előkészületeket nem tartja megnyugtatónak az Állami Számvevőszék sem. A számvevők 2002–2007 között vizsgálták a MÁV tevékenységét. A még nem végleges és nyilvános jelentésből lapunk több részletet közölt már. Az ÁSZ szerint nem készült olyan hatástanulmány, ami a mellékvonalak megszüntetésének, illetve megmaradásának, fejlesztésének a térségek életének, gazdaságának hosszú távú fenntarthatóságára, illetve javítására, a foglalkoztatás növelésére, az elmaradt térségek leszakadásának a megakadályozására tett hatását vizsgálja. Nem készült olyan hatástanulmány sem, ami turisztikai, örökségvédelmi szempontból elemzi a mellékvonalak megszüntetését, illetve fennmaradását.
A GKM lapunk kérdésre elmondta, hogy december és március között minden régióban fórumot rendeztek, ahol tájékoztatták az érintett polgármestereket a térségi vasútvonalak működési feltételeiről. A tárca tervei szerint a térségi vasutak működtetését célzó első pályázatok az év közepén jelennek meg. A vonalak fejlesztésére a tehergépjárművek tervezett útdíjából származó bevételből az e célra elkülönített kettő-öt milliárd forintot fordítaná a GKM. A kis forgalmú vonalak megmaradása érdekében a tárca finanszírozást ígér, és közforgalmú személyszállítási szerződést kíván kötni a térségi vasutakkal. Arra vonatkozóan nem kaptunk tájékoztatást, hogy májusban bezárják-e az arra kijelölt tucatnyi mellékvonalat.
A Körösök vidékén is attól tartanak, hogy májusban újra kitör a kormányon a vasút-leépítési láz. E hónap végéig rendelték meg ugyanis a Vésztő–Körösnagyharsány, Battonya–Mezőhegyes, Kondoros–Kisszénás szárnyvonalakon a szolgáltatást.
– Ahogy a magyar államvasutak értékesebb részei gazdára találnak, úgy marad a szegény önkormányzatok nyakán az értéktelen vagyon – elemezte a nem túl rózsás helyzetet Tóth Imre, Sarkad polgármestere. – Úgy látszik, az osztrák állam jó tulajdonos, a magyar pedig rossz… Már hosszú évek óta vizsgálják a vonalak kihasználtságát, de eredmény nincs. A helyi közlekedésre hivatkoznak, hogy majd az hordja a vasútra az utasokat – igen ám, de előbbi már ismeretlen fogalom felénk! Az önkormányzatok tartják úgy-ahogy rendben a középületeket, de holnaptól nekünk jut a vasúti ingatlanok értékmegóvása is feladatként. Hogy bírják ezt a leszegényített helyhatóságok? Félő, hogy sehogy. A kistelepülések megközelíthetetlenek lesznek, hiszen a vasúti forgalmat úttalan, gidres-gödrös utakra akarják terelni. Ez volna a vidék felzárkóztatása?
Békés megye önkormányzata nem ért egyet a vasúti szárnyvonalak állandóan lebegtetett leépítésével. A térség képviselői kérik az állami döntés megváltoztatását. A vésztői Kaszai János, a Vasutas Települések Országos Szövetségének előző vezetője úgy vélte, hogy azért utazik viszonylag kevés utas vasúton, mert rossz a pálya, lassú a közlekedés. Elengedhetetlen lenne a mellékvonalak felújítása – amíg ez nem történik meg, addig nem beszélhetünk pozitív változásról.
Izsó Gábor békési polgármester az egy esztendővel ezelőtti eseményre emlékezett, amikor meghúzták a lélekharangot a muronyi szárnyvonal felett.
– Újabb katasztrófa elé nézünk, a kormány ismét nekrológot ír a vasút számára – sajnálkozott.
– Nem más ez, mint a vidéki emberek cserbenhagyása. Az egykori muronyi vonal mentén gyűjtik a vasat és az alumíniumot, az állomás ablakait betörik – íme, a magyar jövőtlenség bizonyítékai. Üres ígéret volt tehát, hogy karbantartják a szüneteltetett forgalmú pályákat.
A szeghalmi Farkas Zoltán, a megyei közgyűlés alelnöke úgy ítélte meg, hogy a kényszerűnek feltüntetett lépések gazdasági hatásait nem vizsgálják az illetékesek.
– Érdekes, hogy 2002 előtt senki sem emlegette a vasúti mellékvonalak felszámolását – magyarázta. – Vajon miért? És arra ki gondol, hogy mivel szállítják majd a vidék nyersolaját Százhalombattára? Ha a román határ végre valóban átjárható lesz, Nagyvárad és Nagyszalonta, Arad és Temesvár felé ezek a vonalak hajszálerekként futhatnak tovább.
origo.hu
Megfosztották mandátumától Fekete-Győr Andrást
