Egymás szemébe sem merünk nézni, nemhogy beszélni – így jellemezte egyik informátorunk, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) képzési területén dolgozó szakembere a szervezetben uralkodó légkört. Egy másik, az előző forrásunktól független, más területen működő emberünk ragaszkodott beszélgetésünk konspiratív megszervezéséhez, mobiltelefonjainkat kikapcsoltatta, és az akkumulátorokat kivetette. Részint a hatóságnál dolgozó, részint külső személyek egybehangzóan állították, hogy a szervezet regionális átszervezése óta alakult ki a cégnél a rettegés légköre. A fővárosi és a Pest megyei szervezet összevonása során sok régi, megbecsült szakembert elbocsátottak, nyugdíjaztak, vagy úgymond kipiszkáltak. Mindezt a hatékonyság, költségtakarékosság nevében. Ám az elbocsátott vezetők helyére idővel újakat vettek fel, de ezeknek a kiválasztása követhetetlen szempontok alapján, furcsa módszerrel történt.
Az egyik főosztályvezetői poszt betöltésével kapcsolatban fogalmazta meg panaszát Kovács István, akinek a pályázatát elutasították. A szakember, akinek évtizedes gépjármű-oktatói és -vizsgáztatói gyakorlata, valamint a fentiekhez szükséges szakmai végzettsége van, a hatóság berkeiből érkezett bátorításra pályázta meg az állást. Azonban már a kiírás első olvasásakor csodálkoznia kellett. A feltételek között ugyanis nem szerepelt sem szakmai gyakorlat, sem szakmai végzettség. Vagyis a képzési, utánképzési és vizsgáztatási főosztályvezetőtől nem követelték meg a vizsgáztatási gyakorlatot, sem az ehhez szükséges vizsgabiztosi minősítést, valamint szakoktatói végzettséget. Kovács István elmondta, hogy rossz érzése ellenére beadta a pályázatot. Ugyanakkor folyosói jólértesültek már ekkor, tehát a pályázat lezárulta előtt tudni vélték a győztes nevét. „A rendőr a befutó” – suttogták a hatóság központjában, és valóban: a kinevezést egy viszonylag fiatal, negyvenes éveinek közepén járó, nyugdíjas rendőrtiszt kapta. Kovács István tudomása szerint a vezető nem rendelkezik a járművezető-képzésben és -vizsgáztatásban semmilyen gyakorlattal, sem szakirányú végzettséggel. – Maga a pályázat a pályáztatás intézményének a megcsúfolása, színjáték – állította –, amellyel egy kiválasztott személyt pozícióba helyeztek, míg a többi, köztük nem egy rátermett és magasan képzett jelentkezőt megalázó mellékszerepre kárhoztattak.
Lapunk kérdésére Rusai-Firisz Andrea, az NKH kommunikációs és PR-referense elismerte, hogy a vizsgáztatási gyakorlat, vizsgabiztosi minősítés nem volt feltétel a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság fent említett állása betöltéséhez, mivel a vezető feladata elsősorban a vizsgabiztos kollégák munkájának az irányítása és szervezése, nem pedig vizsgabiztosi feladatok ellátása. A kommunikációs referens szerint a vezetőnek ismernie kell az irányítása alá rendelt szakterület szakmai folyamatait, alapvető szabályait, de ezek olyan ismeretek, amelyek a vezetői munka során folyamatosan elsajátíthatók.
Bárhogy is választották ki őket, a hatóság több vezető beosztású munkatársa fegyveres testületektől viszonylag fiatalon nyugdíjazott, gépjárművezető-képzés vagy gépjármű műszaki vizsgáztatás területén korábban tapasztalatot nem szerzett személy lett. Informátoraink szerint szakmai hozzá nem értésük, katonai-rendőri arroganciájuk következtében a szakmai munka másodlagossá vált a szervezetben, lezüllesztették a gépjármű-vizsgáztatás, a járművezető-képzés, engedélyeztetés területeit.
Kérdésünkre, hogy az új vezetők korábban fegyveres erők kötelékében működtek-e, a hatóság kitérő választ adott. Mint közölték, 2007. július 1-jével végrehajtották a Katonai Légügyi Hivatal integrációját, amelynek következtében katonai jellegű hatósági feladatokkal bővült a hatáskörük. A katonai jellegű feladatok megjelenésével a korábban katonai kötelékben dolgozó vezetők kinevezése is megtörtént. Mindez azonban nem ad választ arra, hogy polgári járművezető-képzési területeken miért alkalmaznak nyugalmazott rendőrtiszteket.
A kommunikációs referens elismerte, hogy a korábban fegyveres szervnél szolgált vezetők magukkal hozták a katonai mentalitást, irányítási stílust, mert sokkal inkább megkövetelik a határidők betartását, a szabályok szerinti működést. Lehetséges, mondta, hogy bizonyos, más vezetési stílushoz szokott köztisztviselőknél ez ellenérzést vált ki, de a hatósági működést megfelelően támogatja.
Forrásaink egymástól függetlenül megerősítették, hogy az átszervezett közlekedési hatóságon belül külön bűnmegelőzési osztályt hoztak létre, amelyet volt nyomozókkal, titkosszolgálati tisztekkel töltöttek fel, és a hivatásos szolgálatokat megszégyenítő felszereléssel látták el őket. Mindezt a korrupció megakadályozásával indokolták a hatóságnál. A korrupció jelensége a gépjármű-vizsgáztatással egyidős, forrásaink szerint alapvetően két formája ismert. Az egyik, amikor a gépjárművezető-oktató vállalja, hogy némi zsebpénzzel jobb indulatra hangolja a vizsgabiztost. Utóbbiak állítják, hogy az esetek többségében egy fillért sem látnak a kenőpénzből. A másik eset, ha a vizsgabiztost közvetlenül környékezik meg. Amennyiben ez kitudódik, ritkán lesz belőle botrány. Csak annyi történik, hogy a többnyire szerződéses biztosok közül egyik vagy másik nem kap több felkérést. A többiek is csak távolmaradásukból következtethetnek rá, hogy történt valami.
A hatóság szerint az NHK berkein belül nem jellemző a korrupció, ennek ellenére a kommunikációs és PR-referens nem tagadja, hogy a hatóság fokozottabban ellenőrzi a hatósági feladatokat ellátó és közvetlen ügyfélkapcsolattal rendelkező kollégák munkáját, de azt állítja, ezt nem titkosszolgálati eszközökkel és besúgóhálózat kiépítésével teszi.
A lapunkat megkereső forrásaink megosztottak abban a kérdésben, hogy ha a szakmai tevékenységet rontja, akkor vajon mi indokolhatja a nyugdíjas rendőrök feltűnését az NKH-nál. Egyesek szerint ez egy koncepció része, amely előkészíti a későbbi esetleges privatizációt. Példaként az eredetvizsgálat magánosítása lebeg informátoraink szeme előtt, amely ugyancsak hatósági feladatból vált jól jövedelmező magánüzletté. Más forrásaink úgy tudják, a magánosítás kérdése lekerült a közlekedési hatóság napirendjéről.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
