Sikertörténetként igyekezett feltüntetni a kormányzat a MÁV Cargo privatizációját, mindaddig, amíg februárban ki nem derült: egy ismeretlen betéti társaság 1,9 mil-liárd forintnyi eurót kap lobbizásért. Azóta senki nem tudta észérvekkel megindokolni, hogy milyen szolgáltatást nyújtott a Gulya család bt.-je a Rail Cargo Ausztriának, ami indokolná a tekintélyes összeg kifizetését. – Bírósági ítélet hiányában nincs módunk azt állítani, hogy korrupciós jelenséggel állunk szemben, de a történet mindenesetre rendkívül érdekes – mondta Papanek Gábor. A GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója, aki számos publikációt tett közzé a korrupció gazdaságra gyakorolt hatásáról, úgy vélte, hazánkban sem a döntéshozók körében, sem a közgondolkodásban nem kap megfelelő helyet a feketegazdaság elleni fellépés. Példának hozta fel a Népszabadságban megjelent minapi vitairatot, melynek szerzője, Kozák Márton úgy vélte: „A Geuronet az RCA-val szerződött, ergo a sikerdíj mint vételáron felüli tétel az osztrák adófizetőknek fáj.” Súlyos tévedés azt gondolni, hogy mindez az érintettek magánügye – mondta Papanek Gábor.
A nemzetközi szervezetek, mint az EBRD, a Világbank vagy a Transparency International (TI) által végzett vizsgálatok régiónként eltérő mértékű gazdasági korrupciót regisztráltak. De mi a helyzet akkor, amikor a fejlett államok tekintélyes cégei jelennek meg kevésbé fejlett piacokon? Bizony gyakran alkalmazkodnak a viszonyokhoz, és igyekeznek befolyást gyakorolni a döntéshozókra. Csakhogy ez a gondolkodás rövid távon hoz hasznot, közép távon azonban már jelentősek a veszélyek. A Siemens példája azt mutatja – mondta Papanek Gábor –, hogy a korrupció révén nyert előny eltörpülhet a cég goodwilljét ért kár mellett.
A nagyobb kárt azonban azoknak az országoknak a gazdasága szenvedi el, amelyekben a feketegazdaság rátelepszik a beruházásokra.
A TI megállapítása szerint a korrupció megfelezi a fejlesztési erőforrásokat.
Az olyan esetben, mint a MÁV Cargo privatizációja, a feltételezett gyanús ügylet az egész EU versenyképességét rombolhatja – hangsúlyozta Papanek Gábor. Ebből a nézőpontból érthető meg, hogy mekkora tévedés a Kozák Márton-féle „fájjon az osztrák adófizetők feje” kezdetű álláspont. A társadalomnak elemi érdeke, hogy fellépjen a feketegazdaság ellen. Ha következmények nélkül maradnak a gyanús ügyletek, a gazdasági szereplők beárazzák a költségek közé az erre szánt pénzt. Mindez végül egy ország vagy akár a régió versenyképességének az elvesztéséhez vezethet, és az érintett gazdaságok felett a végső ítéletet nem a bíróság, hanem a piac mondja ki.
Szentkirályi Alexandra: A városházi szappanopera újabb felvonásához érkezett