Kiürítik az állami közútkezelőt

Valamennyi megyei központot értékesíteni fogják – áll a Magyar Közút Kht. lapunk birtokába került, László Sándor vezérigazgató által jegyzett, március végén kelt körlevelében. A tizenkilenc székház, valamint üzemmérnökség telephelyének könyv szerinti értéke meghaladja a százmilliárd forintot.

2008. 05. 02. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Felbolydult a hazai közútkezelő szervezet. A lapunkat tájékoztató szakember szerint félő, hogy az ingatlanok eladása előrevetíti a hazai közútfenntartási tevékenység teljes kiszervezését. Ezt ugyanis lehetővé teszi „az egyes közlekedési törvények módosítása” nevű, tavaly elfogadott törvény. Lapzártánkig a Magyar Közút Kht. kérdéseinkre nem válaszolt.
A közútkezelő ingatlanstratégiája a vonatkozó jogszabályok szerint szorosan a felügyeletet ellátó Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz tartozik. Szó szerint szerepel a körlevélben az a mondat, hogy a „Stratégia végrehajtását a GKM jóváhagyta.” A körlevél a megyei központi irodaházakról nemcsak azt szögezi le, hogy mindet értékesíteni fogják, de azt is, hogy a régióközpontot ellátó intézményeknek helyet biztosító épületek is erre a sorsra jutnak. Az ingatlanstratégia alkotói szerint 3-4 azonos összetételű csomagot hoznak létre, amely tartalmazza az irodaházakat és az ötvenmillió forint feletti ingatlanokat. Lapunk információi szerint a régióközpontokban 30-35 ember dolgozik, megyei központokban 20-25. Elhelyezésükről nem rendelkezik a körlevél, de az üzemmérnökségekről szóló részből kiderül, hogy az irodaházakból kiköltöztetett dolgozókat az üzemmérnökségeken kívánják elhelyezni. Ennek azonban több akadálya is van – vélekedett a Magyar Közút Kht. belső viszonyait jól ismerő informátorunk. Az első akadály, hogy magukat az üzemmérnökségeket, illetve azok egy részét is eladják. Ezek közül azonban éppen a megyeközpontokban lévők a forgalomképesek, a kisvárosokban találhatók valószínűleg nem lennének kapósak a piacon. A második gond az, hogy az üzemmérnökségeken jószerivel nincs iroda, vagyis oda először építeni kell, csak azután lehet beköltöztetni a tisztviselőket. Azokon a helyszíneken, ahol pedig eladják a megyei irodaházat és az üzemmérnökséget, irodát kell bérelni. Az irodabérlés, esetleg visszabérlés költsége már középtávon elviheti az ingatlaneladásból befolyt összeget.
Fontos kérdés, mi lehet a közlekedési kormányzat célja az ingatlanok értékesítésével. Informátorunk szerint nehéz megmagyarázni, miért fontos gyorsan pénzzé tenni a közútkezelő ingatlan vagyonát. Kétségtelen, hogy az évek során többször karcsúsított Magyar Közút Kht. megyei központjaiban nem tudják kihasználni a valaha sokkal nagyobb szervezet számára épített ingatlanokat. De eddig is több helyen megoldották, hogy a nem használt épületrészeket – esetenként egész emeleteket – bérbe adták. A gyors eladást indokolhatja az is, hogy László Sándor vezérigazgató megbízatása májusban lejár.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.