Menedzserszemlélettel alakította át a Magyar Közút (MK) Kht.-t jelenlegi vezetése. Bár sok szakembert elküldtek a megyei szervezetekből – ahol egyébként a valódi munkát végezték –, úgy tűnik, nem spóroltak a központi hivatalon. A gépkocsipark cseréje során például a vezetés flottamenedzsmentet alkalmazott. Mint a Közbeszerzési Értesítőben olvasható, 115 személygépkocsit öt évre 1,15 milliárd forintért béreltek. Vagyis öt év alatt egy alsó középkategóriás gépkocsiért, például egy Opel Astráért az államnak 8,8 millió forintot kell kifizetnie úgy, hogy az értékcsökkenési leírásból származó forrás sem a MK-nál, hanem a bérbeadónál képződik. Ráadásul ennek az üzletnek a gazdaságosságát külső tanulmánnyal támasztották alá. A lapunkat tájékoztató szakemberek szerint a brigádszállító és az útellenőr gépkocsikat is hasonló konstrukcióban cserélik. Kérdésünkre Házi Katalin, a kht. kommunikációs igazgatója elmondta, hogy 2006 novemberében kezdődött meg a csaknem 300 járműből álló gépkocsipark cseréje. A cserét megalapozó gazdaságossági tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a vételnél olcsóbb tartós bérlet mintegy 100 millió forint megtakarítást eredményez évente a társaság gazdálkodásában.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2006 októberében készített 0640 számú vizsgálati anyagában (Az állami közutak fenntartásának ellenőrzéséről) soknak tartotta az akkori hat igazgatói posztot. Informátoraink szerint ehelyett ma 16 igazgatói beosztás van. Az ÁSZ anyagában leírtak szerint a legtöbb tevékenységet irányító igazgató munkáját el lehetne végezni egy főosztály vagy osztály szervezeti keretében. Az igazgatók fejenként havi egymilliós fizetést, valamint 60 százalékos prémiumot kapnak értesülésünk szerint, ám ennek a másik oldalon megvannak az áldozatai is. A fizikai állományú dolgozók nagy részének még tizenöt–húsz év munkaviszony után sem éri el a havi alapbére a bruttó százezer forintot sem, sőt új felvételeseknél a nyolcvanezret sem, de a frissen végzett vagy sokszor két diplomával rendelkező mérnökök sem keresnek többet havi százötvenezer forintnál.
Házi Katalin elismerte, hogy a központban a vezetői (igazgatói) munkakörök száma emelkedett, de azt állította, a tevékenység-öszszevonás és létszám-racionalizálás jelentős hatékonyságnövekedést eredményezett. A MK Kht. és annak központi menedzsmentje a 19 megyei szervezet összevonásával jött létre 2005-ben. Ennek eredményeként az adminisztrációs tevékenységet a kht.-nál mintegy kétszázzal kevesebben végzik.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
