Csak azért nem kezdeményeznek taxisblokádot, mert attól tartanak, hogy polgárháborúba torkollna – mondta lapunk kérdésére Horváth Pál, a Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetségének elnöke. Horváth szerint ha ma bénítanák meg a főváros közlekedését a bérautósok, akkor senki nem tudná garantálni, hogy ne szabaduljanak el az indulatok. Ezért az érdekképviseletek a tárgyalásos utat választották: a kormányzattól a gázolaj adótartalmának a csökkentését, a fővárostól pedig a hatóságilag szabott taxitarifák rendezését és az éves inflációhoz való alakítását kérik, ellenkező esetben az elnök szerint a fuvarozó vállalkozások tömege mehet csődbe.
*
A taxisok szorgalmazzák az alapdíj emelését a jelenlegi 300 forintról 600-ra, a nappali kilométerdíjat 240-ről 330-ra, az éjjelit 330-ról 420-ra drágítanák. Horváth Pál szerint Európában az a trend, hogy egy kilométer fuvardíj nagyjából megegyezik egy liter gázolaj árával. A jelenlegi, 320 forint körüli gázolajár esetében a nappali tarifával dolgozó taxis keményen ráfizet, arról már nem is beszélve, hogy mi lesz akkor, ha nyáron valósággá válik a háromszázötven forintos ár.
A teherfuvarozók még nem döntöttek, hogy milyen eszközzel igyekeznek rávenni a kormányt a gázolaj jövedéki adójának csökkentésére, de Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára emlékeztet a tavaly decemberi olasz kamionblokádra. Az egész Itáliát megbénító demonstráció eredményeképp a kormány beleegyezett, hogy a gázolaj áfabevételének egy részét visszajuttatja a fuvarozóknak. – Ezt a megoldást az EU sem kifogásolta – mondta Dittel Gábor. A magyar fuvarozószakma azt javasolja a kormánynak, hogy a vállalkozások számára engedje el a jövedéki adó nyolcvan százalékát, azaz 60 forintot literenként, és egyéb terhek mérséklése is javítaná a magyar fuvarozócégek versenyképességét. Ha nem változik a trend, egyre több vállalkozásra vár a megszűnés. A NiT Hungary adatai szerint a tavalyi naptári évben tíz százalékkal, 21 ezerről
19 ezerre csökkent a számuk, és főként a kis tőkeerejű, családi cégek dobták be a törülközőt. A NiT Hungary május 24-én tart közgyűlést, amely dönt arról, hogy milyen eszközöket alkalmaznak követeléseik érvényesítéséhez.
A drága üzemanyag komoly kihívás elé állítja a Volán társaságokat is – mondta Marcsa Ildikó, a Volán Egyesülés autóbusz-közlekedési igazgatója. A hatóságilag rögzített jegyárak és a költségvetés mindenkori helyzetétől – és nem a valós szállítási teljesítménytől – függő fogyasztói árkiegészítés együttesen csak költségeik nyolcvan százalékát fedezik. A fennmaradó húsz százalék épp megegyezett az üzemanyag költségével, ám a magas olajár akár öt százalékkal is emelheti ezt az arányt. Ha nem növekszik az állami hozzájárulás, a Volán-társaságok hitelfelvételre kényszerülnek – mondta a szakember, aki attól fél, hogy cégeiket utolérheti a „MÁV-szindróma”, vagyis a vészes eladósodás. Méghozzá gyorsan: az olaj ára tegnap már 126 dollár fölé emelkedett.
Nincs választás, nincs csökkentés? A kormány egyelőre elzárkózik az üzemanyagok adótartalmának csökkentésétől, pedig más politikai helyzetben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök eleget tett a fuvarozók kérésének. Emlékezetes, hogy 2005. szeptember 11-én, hét hónappal az országgyűlési választások első fordulója előtt azt kérte a Moltól, hogy tanúsítson mértékletességet, próbálja meg csillapítani a világpiaci árak érvényesülését, akár a nyeresége rovására is. Gyurcsány Ferenc szintén 2005 szeptemberében jelentette be: a kidolgozott forgatókönyvek közül azt választják, amely szerint a 2006. január 1-re bejelentett ötszázalékos áfacsökkentést egyes termékeknél, például a benzinnél és a gázolajnál előre hozzák. A 300 forint körüli benzinár ennek eredményeként akkor 10-12 forinttal csökkent, s a tehermérséklés százmilliárdos kiesést jelentett a költségvetésnek.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
