Noha a vagyonkezelőnél már azelőtt ismerték az új közlekedési miniszter szándékát, mielőtt a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón az nyilvánosságra került, részleteket tegnap még nem tudott közölni az átadandó cégek sorsával kapcsolatban Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője. Mint ismert, Szabó Pál, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium új vezetője a kormányszóvivői tájékoztatón azt közölte, mivel már nem koalíciós alku tárgya, támogatná, hogy az eddig a jogelőd gazdasági tárca vagyonkezelésébe tartozó cégek (többek között a MÁV, a Magyar Fejlesztési Bank, az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Bányavagyon-hasznosító Zrt., a Jövő Háza Kht.) átkerüljenek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Szabó Pál szerint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumnak a jövőben szabályozói, stratégiaalkotó, hatósági, jogharmonizációs és közigazgatási szerepet kell betöltenie.
Mint ismert, a vagyontörvény alapján minden állami cég a vagyonkezelőhöz került január 1-jén, ez alól csak az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 13 cége volt kivétel – mondta Száraz Gábor. Ezek esetében ideiglenes vagyonkezelői szerződést kötött a vagyonkezelő a tárcával. Tekintve, hogy a vagyontörvény életbelépése óta ilyen ideiglenes szerződés felbontására nem volt példa, a szóvivő nem tudta megmondani, hogy mindez milyen következményekkel jár majd.
Lapunk úgy értesült, hogy bár a MÁV súlyos adóssága a vasúttársaságot terheli, s a finanszírozás feladata az állam vagy legalább annyira a pénzügyi tárca gondja, a közlekedési minisztérium mindenkori vezetőjének mozgásterét mégis jelentősen szűkítette a kormányon belül a vasúttársaság súlyos pénzügyi helyzete. Ezért nem meglepő, ha Szabó Pál igyekszik megszabadulni a tehertételtől. Ugyanakkor közismert, hogy Szabó másfél éve tagja a MÁV igazgatóságának, s ebbéli pozíciójában közelről ismerhette a társaság pénzügyi helyzetét. Miniszterjelölti meghallgatásán még a MÁV konszolidálásának szükségességéről beszélt. Akkor úgy nyilatkozott, hogy csak apró lépésekkel lehet rendbe rakni a 350 milliárdos adósságot és negyvenezer munkavállalót magával hurcoló magyar vasutat. Legalább három-négy év kell ahhoz is, hogy a pályamodernizáció hatásai megjelenhessenek. Az, hogy a vasút működtetésében Szabó új szemléletet képviselne, cáfolni látszik, hogy sietett megerősíteni a MÁV vezérigazgatói posztján Heinczinger Istvánt. De legalább ennyire beszédes, hogy eközben szó sem esett az elnök, Kamarás Mikós személyéről, aki sajtóhírek szerint Kuncze Gábor SZDSZ-es exelnök üzlettársa volt.
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban