Terhessé vált a MÁV-adósság

Az ideiglenes vagyonkezelői szerződés felbontását indítványozta a közlekedési tárca vezetője tizenhárom, a korábbi GKM vagyonkezelésébe tartozó cég, például a MÁV esetében. Szabó Pál miniszterjelölti meghallgatásán még a súlyosan eladósodott vasúttársaság rendbetételét nevezte egyik fő feladatának.

2008. 05. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha a vagyonkezelőnél már azelőtt ismerték az új közlekedési miniszter szándékát, mielőtt a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón az nyilvánosságra került, részleteket tegnap még nem tudott közölni az átadandó cégek sorsával kapcsolatban Száraz Gábor, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szóvivője. Mint ismert, Szabó Pál, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium új vezetője a kormányszóvivői tájékoztatón azt közölte, mivel már nem koalíciós alku tárgya, támogatná, hogy az eddig a jogelőd gazdasági tárca vagyonkezelésébe tartozó cégek (többek között a MÁV, a Magyar Fejlesztési Bank, az Állami Autópálya Kezelő Zrt., a Bányavagyon-hasznosító Zrt., a Jövő Háza Kht.) átkerüljenek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Szabó Pál szerint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériumnak a jövőben szabályozói, stratégiaalkotó, hatósági, jogharmonizációs és közigazgatási szerepet kell betöltenie.
Mint ismert, a vagyontörvény alapján minden állami cég a vagyonkezelőhöz került január 1-jén, ez alól csak az akkori Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 13 cége volt kivétel – mondta Száraz Gábor. Ezek esetében ideiglenes vagyonkezelői szerződést kötött a vagyonkezelő a tárcával. Tekintve, hogy a vagyontörvény életbelépése óta ilyen ideiglenes szerződés felbontására nem volt példa, a szóvivő nem tudta megmondani, hogy mindez milyen következményekkel jár majd.
Lapunk úgy értesült, hogy bár a MÁV súlyos adóssága a vasúttársaságot terheli, s a finanszírozás feladata az állam vagy legalább annyira a pénzügyi tárca gondja, a közlekedési minisztérium mindenkori vezetőjének mozgásterét mégis jelentősen szűkítette a kormányon belül a vasúttársaság súlyos pénzügyi helyzete. Ezért nem meglepő, ha Szabó Pál igyekszik megszabadulni a tehertételtől. Ugyanakkor közismert, hogy Szabó másfél éve tagja a MÁV igazgatóságának, s ebbéli pozíciójában közelről ismerhette a társaság pénzügyi helyzetét. Miniszterjelölti meghallgatásán még a MÁV konszolidálásának szükségességéről beszélt. Akkor úgy nyilatkozott, hogy csak apró lépésekkel lehet rendbe rakni a 350 milliárdos adósságot és negyvenezer munkavállalót magával hurcoló magyar vasutat. Legalább három-négy év kell ahhoz is, hogy a pályamodernizáció hatásai megjelenhessenek. Az, hogy a vasút működtetésében Szabó új szemléletet képviselne, cáfolni látszik, hogy sietett megerősíteni a MÁV vezérigazgatói posztján Heinczinger Istvánt. De legalább ennyire beszédes, hogy eközben szó sem esett az elnök, Kamarás Mikós személyéről, aki sajtóhírek szerint Kuncze Gábor SZDSZ-es exelnök üzlettársa volt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.