A kormány bezárta a vasúthatóságot

Az európai normák és a szabad vasúti verseny meghonosításáért dolgozó vasúthatóság másfél éves fennállása alatt folyamatosan küzdött a monopolisztikus magyar piacon. A meggyengült helyzetű kormány engedett a lobbinyomásnak, s megszüntette a hivatalt.

2008. 06. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hatóság honlapján rövid közleményben tudatta a hírt: „a kormány 156/2008 (VI. 6.) rendeletével megszüntette a 2006. január 1-jén az Országgyűlés törvényi rendelkezése alapján létrehozott Magyar Vasúti Hivatalt, és egyúttal felmentette Antal Dánielt, a hivatalnak a miniszterelnök a 2/2006 (I. 13.) ME-határozata alapján hat évre kinevezett elnökét. A hivatal szervezeti jogutódja július 1-jétől a műszaki, biztonsági kérdésekkel foglalkozó Nemzeti Közlekedési Hatóság.”
A Magyar Vasúti Hivatal saját meghatározása szerint azt tekintette feladatának, hogy a többszereplős európai piac minden vasúttársasága számára biztosítsa a vasúti infrastruktúrához való hozzáférés azonos feltételeit. Az üzleti életet szabályozó ár- és engedélyező hatóságként azért dolgoztak, hogy a magyarországi pályahálózatokat használó vasúttársaságok versenyképes áron, szerződéses kötelezettségeiket pontosan betartva, az adófizetők hosszú távú érdekeit figyelembe véve fejlesszék szolgáltatásaikat. A hivatal hatáskörébe tartozott a vasúti szolgáltató cégek működési engedélyének kiadása, a vezetők és vezető testületek alkalmasságának megállapítása, a vasúti pályahálózatok használati díjainak ellenőrzése. A Magyar Vasúti Hivatal negyedévente összefoglalta és elemezte a vasúti áruszállítás, személyszállítás és a vasúti infrastruktúra piacainak fejleményeit és hatósági döntéseit.
A hivatal és ambiciózus fiatal vezetője, Antal Dániel számos esetben konfliktusba került a vasúti piac nagy súlyú szereplőivel, elsősorban a MÁV Zrt.-vel. Emlékezetes, hogy kis híján meghiúsult a MÁV-Start tavaly július 1-jei indulása, mert a MÁV-ból kivált cég vezetői nem tudták produkálni a törvényben megszabott feltételeket. A hatóság számos peres eljárásban igyekezett érvényt szerezni az általa képviselt szabályrendszernek, többek közt a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.-vel szemben a használati díjak mértéke ügyében. Mint akkor lapunk is beszámolt róla, hiába jelölte ki a közlekedési miniszter, szabályos kinevezés nélkül kezdte meg február 1-jén munkáját a MÁV-Start Zrt., Kozák Tamás vezérigazgatói kinevezéséhez ugyanis a vasúti hatóság hozzájárulása lett volna szükséges. Azzal is komoly felzúdulást váltott ki a hatóság, hogy 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a MÁV Zrt.-re amiatt, mert a pályavasúti tevékenységet működési engedély hiányában végzi. Mindebből kitűnik, hogy a hatóság a működése során számos gazdasági- és egyéni érdeket sértett, s az új közlekedési miniszter, úgy tűnik, jobbnak látta megszabadulni a konfliktusforrástól.

Forró nyárra készül a MÁV. Az idei nyáron a kerékpárszállítás iránti fokozott igényt is igyekszik kielégíteni a vasúttársaság. A nyári menetrend szerint Budapestről a Balaton déli partjára 13, az északira 8 pár vonat közlekedik majd kerékpárszállító kocsival. A forgalmasabb balatoni állomásokon külön információs szolgálatot működtetnek majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.