Alkotmányt sért a kormány?

Aggályosnak nevezte a lapunk által megkérdezett alkotmányjogász azt, hogy rendelettel szüntette meg a kormány a parlament törvényi rendelkezése alapján létrehozott Magyar Vasúti Hivatalt, mozdította el vezetőjét, és esetleges döntésekor az Alkotmánybíróság precedensnek tekintheti az energiahivatal elbocsátott vezetőjének ügyében hozott határozatát.

Állítsuk félre a kellemetlenné vált köztisztviselőt most, a lépés esetleges következményeit meg állja évek múlva a ki tudja, milyen színezetű akkori kormány – mintha ezt a receptet használták volna a közlekedési minisztériumban a Magyar Vasúti Hivatal (MVH) megszüntetése és vezetőjének, Antal Dánielnek az elmozdítása kapcsán. Mint arról már beszámoltunk, a kormány, fittyet hányva a jogforrások hierarchiájára, egy rendelettel szüntette meg a vasúti törvény által létrehozott vasúthatóságot, és egyben felmentette annak 2006-ban hat évre kinevezett elnökét. A szaktárca azzal indokolta a lépést, hogy korábban már a Nemzeti Közlekedési Hatóságba (NKH) integrálta valamennyi közlekedési alágazatot érintő hatósági tevékenységet, s az MVH beolvasztásával az utolsó önálló szervezetet is beolvasztotta.
– Aggályos a törvénnyel felállított hatóságot kormányrendelettel megszüntetni – mondta lapunk kérdésére Cservák Csaba alkotmányjogász, A Független Jogász Fórum elnöke, aki szerint alapkövetelmény, hogy egy rendelkezést csak ugyanolyan szintű jogszabállyal módosíthatnak, mint amilyennel megalkották. A szakember szerint ha megtámadják az Alkotmánybíróság (AB) előtt a kormányrendeletet, jó eséllyel elérhetik, hogy a testület alkotmányellenesnek találja és megszüntesse. Cservák Csaba emlékeztetett rá, hogy több hasonló ügyben született már precedensértékű döntés. Előbb Szász Károlynak, a Pénzügyi Felügyeletek Állami Szervezete elnökének, majd Kaderják Péternek, a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnökének elmozdításával kapcsolatban. Kaderjákot az Orbán-kormány állította a hivatal élére, s 2003-ban nyílt mód a Medgyessy-kabinet számára, hogy változtathasson a MEH vezetésén. Kaderják Péter az Alkotmánybírósághoz fordult, de négy évet kellett várni az AB döntésére, amely végül 2007 februárjában született meg. A taláros testület az alaptörvénnyel ellentétesnek találta a gázszolgáltatási törvénynek azt a passzusát, amely alapján az MSZP–SZDSZ-kormány menesztette Kaderják Pétert.
A lex-Kaderják néven közismertté vált 2003-as módosító csomag vizsgálatakor az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvényt egyedi esetre szabottan, személyre szólóan változtatták meg, és ez sérti a jogbiztonságot. Az indoklás szerint csak a törvényben meghatározott okok – így lemondás, halál, illetőleg öszszeférhetetlenség – megállapítása esetén lehetséges megrövidíteni az állami vezetők, így a független hatóságok elnökeinek határozott időtartamú megbízatási jogviszonyát. Lapunk kérdésére, hogy van-e szankciója annak, ha a kormány úgy hoz döntést, hogy az jó eséllyel elbukik az alkotmányosság szűrőjén, Cservák Csaba úgy nyilatkozott, nem fenyegeti hátrány a rendelet alkotóját. Egy esetleges AB-döntést követően, amely alkotmányellenesnek találja a kormányrendeletet, az elmozdított köztisztviselő munkaügyi pert indíthat a munkáltató ellen.
Értesülésünk szerint az EU-ban hamarosan hivatalosan is értesülhetnek a MVH kálváriájáról, Antal Dániel ugyanis holnap hivatalos látogatásra Brüsszelbe utazik.

Gyorsvasúttal az Adriára. Megkezdődött Horvátország legnagyobb vasúti beruházásának előkészítése, amelynek eredményeként öt éven belül két új sínpáron, 200 kilométeres sebességgel száguldhatnak majd óránként a vonatok a magyar határtól Fiuméig. A 269 kilométeres távolságot a személyszállító vonatok mindössze két óra alatt teszik meg.