Magyarország leghosszabb hídja

Beemelték a Megyeri híd utolsó elemét is a múlt héten, ezzel összeért a két nagy A betűt formázó hídpillért összekötő szerkezet. A Hídépítő Zrt. munkatársai követték a hagyományt, és hordógurítással ünnepelték meg az eseményt. Az M0-s autópálya részeként épülő Duna-híd feladata, hogy mentesítse a közúti teherforgalomtól a főváros északi útvonalait és a meglévő hidakat is.

2008. 06. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor a híd névadói vadabbnál vadabb ötletekkel bombázták a szervezőket – egy amerikai komikus kampányt folytatott, hogy az internetes szavazás során róla nevezzék el a hidat –, még nem voltak láthatók a hatalmas vasbeton pilonok a folyó medrében. Ezek a nagy A betűt formáló építmények kilométerekről hirdetik a híd egyéniségét, és ha ma rendeznének névadó közvélemény-kutatást, magam biztosan ezekről a kezdőbetűkről nevezném el az építményt. Persze a jelenlegi névvel nehéz lenne vitatkozni, hiszen a műtárgy némi jóakarattal két Megyert köt össze: a budai Békásmegyert a pesti Káposztásmegyerrel. Valójában Békástól kicsit északra, Budakalász magasságában éri el a híd bekötőútja a Szentendrei utat, míg a pesti oldalon egy lakatlan területen, a 2-es utat – nem szintben – keresztezve ér partot, és az M0 2-es és M2-es közti szakszán haladva éri el Káposztásmegyert.
Bár csak 2006-ban kezdte el építeni a Hídépítő Zrt., ez év augusztus végén vagy szeptemberben már átadják a forgalomnak a létesítményt. Az eddigi leghosszabb fővárosi hídnál, az Árpádnál kétszer nagyobb, 1862 méter hosszú a Megyeri híd. A pilonok 100 méter magasságúak, egymástól 300 méterre helyezték el őket, a belőlük induló kábelek egyenként 25-25 hídelemet tartanak. Az utolsó, ötvenegyedik elemet emelték be utoljára a múlt héten. Két hatalmas úszódaru emelte a hatalmas, 12 méteres és 150 tonna tömegű egységet a helyére, de hogy beférjen, a már elkészült hídszerkezetet néhány centimétert „szét kellett tolni”, s a szakemberek így hegesztették a szomszédos szerkezetekhez. A hatalmas pilonok további meglepetéssel szolgálnak: egyik szárukban ferde lift, míg a másikban lépcső vezet a kereszttartókig, onnan viszont már függőlegesen lehet feljutni a csúcsig.
Szerkezetileg háromféle megoldást alkalmaztak a kivitelezők: a Szentendrei-Duna-ág felett acélhíd, az ártér felett feszített vasbeton szerkezet, a Duna fő ága felett pedig ferdekábeles híd épült. Az autósok irányonként két sávban közlekedhetnek a hídon, de leállósávot, kerékpárutat és gyalogutat is építenek. A 61,9 milliárd forintért megvalósuló műtárgy hazánkban eddig nem alkalmazott modern technikával készült. A mintegy százezer köbméter beton és tizenkétezer tonna acélszerkezet felhasználásával készülő átkelő több tekintetben is egyedülálló hazánkban. A leglátványosabb rész az újpesti oldalon a Duna főága felett ível át. A két jellegzetes tartószerkezetre, a pilonokra legyezőszerűen nyolcvannyolc ferde kábellel függesztették fel a pálya elemeit. A pilonok elkészítésekor hazánkban eddig nem alkalmazott technikát használtak. Az alapépítményi elemek három részből állnak, a legnagyobb, 160 tonnás tagot csak két emelődaru tudta a helyére illeszteni.
Műszaki szempontból a legérdekesebb a két acélhíd építése volt – állítják a mérnökök. A hídgyárból kikerülő részelemeket Csepelen szerelték össze, és onnan uszállyal szállították fel az építkezés helyszínére, ahol aztán daruval beemelték a helyükre. A nagy Duna-ágon 12 méter hosszú elemeket úsztattak fel, a kis Duna-ágon pedig 120 méteres komplett hídelemeket. Az összes többi alkotóelem, a cölöpök, a vasbeton szerkezetek a betongyárakból gépkocsival érkeztek a helyszínre.
A híd rendkívül biztonságos, az előírásoknál is erősebbre építették a pályalemezeit, az árvíznek és a földrengésnek is ellenállnak. Az ilyen építményekre vonatkozó földrengési fokozatokat tartalmazó, úgynevezett eurokód csupán két kategóriát különböztet meg: a 3,5-es alattit, illetve az ennél súlyosabbat. A Megyeri híd azonban a 7-es fokozatú földrengésnek is ellenáll majd, bár a mérések szerint ekkora rengés még nem volt ebben a térségben.
A Megyeri híd megépülése után újabb szakasszal bővülhet a fővárost elkerülő körgyűrű, így jelentősen javulhat Budapest északkeleti részének közlekedése. Bár az M0 keleti szektorának átadása kisajátítási problémák miatt késik, az év végére várhatóan elkészül az M4–M3 közti szakasz. A hídig az átvezetést a már meglévő, a 2-es utat az M2-vel összekötő út teszi lehetővé. A bezáródó körgyűrű előreláthatólag jelentősen mérsékli a Hungária és a Róbert Károly körút kamionforgalmát. A Megyeri híd pedig tehermentesítheti az Árpád és Margit hidat. Erre szükség is lesz, ha az utóbbit felújítás miatt több évre lezárják a forgalom elől.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.