Elutasította a Magyaróvári Timföld és Műkorund (Motim) Zrt. saját célú vasúti tevékenység végzésének engedélyezése iránti kérelmét a Magyar Vasúti Hivatal (MVH). Az Antal Dániel elnök által tavaly márciusban aláírt határozat indoklásában azt közölte, hogy a kérelemben megjelölt pályahálózat – vagyis a mosonmagyaróvári
8,8 kilométer hosszú iparvágány – a vasúti közlekedésről szóló törvény alapján az országos vasúti pályahálózat részének tekinthető, azon saját célú vasúti tevékenység nem végezhető. A döntés ellen – áll a határozatban – fellebbezésnek helye nincs.
Hasonlóképp kategorikus döntést hozott az MVH ügyében a kormány, amely 156/2008 (VI. 6.) rendeletével július 1-jével megszüntette a 2006. január 1-jén létrehozott Magyar Vasúti Hivatalt, és egyúttal felmentette Antal Dánielt, a hivatal hat évre kinevezett elnökét. A határozatot Gyurcsány Ferenc írta alá.
*
Csak találgathatunk, hogy milyen szerepet játszott a Motim Zrt. kérelmének elutasítása az önálló vasúthatóság megszüntetésében. (A hivatal szervezeti jogutódja július 1-jétől a műszaki, biztonsági kérdésekkel foglalkozó Nemzeti Közlekedési Hatóság.) Antal Dániel búcsúzó sajtótájékoztatóján mindenesetre furcsának nevezte a hatóság önállóságának váratlan és rendkívül gyors eltörlését. A kormányhatározat június 6-án született, a hivatal megszüntetésére, feladatainak, iratainak átadására, átvételére nem egészen egy hónap állt rendelkezésre. Ez alatt a szűk egy hónap alatt a szakminiszter, Szabó Pál nem talált módot, hogy személyesen közölje indokait a felmentett elnökkel. A kormányhatározatot jegyző miniszterelnöknek is csupán röpke, formális találkozóra volt módja. Bár Antal Dánielt felmentették, s hivatalát kiszervezték alóla, munkáltatója, a közlekedési miniszter még munkaviszonya megszüntetéséről sem intézkedett. A menesztett elnök jelezte, hogy felmentését jogellenesnek tartja, de fegyelmezett köztisztviselőként nem minősítette a kormány és a miniszter eljárását. Az EU már vizsgálja, megfelelő-e a Nemzeti Közlekedési Hatóság személyi állománya a rászabott vasúthatósági feladatra.
Köztudott, hogy az MVH számos esetben konfliktusba került a vasúti piac nagy súlyú szereplőivel, elsősorban a MÁV Zrt.-vel. Emlékezetes, hogy kis híján meghiúsult a MÁV-Start tavaly július 1-jei indulása, mert a MÁV-ból kivált cég vezetői nem tudták produkálni a törvényben megszabott feltételeket. Azzal is komoly felzúdulást váltott ki a hatóság, hogy 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a MÁV Zrt.-re amiatt, mert a pályavasúti tevékenységet működési engedély hiányában végzi. A közelmúltban Antal Dániel a Gazdasági Versenyhivatal elnökével közösen fordult a miniszterelnökhöz a MÁV Cargo Zrt. privatizációja körüli aggályai miatt. Ellentmondásosnak találta az Állami Számvevőszék is a magyar tehervasúti cég privatizációját, erről az ÁSZ-nak a MÁV-ról készült, de mindeddig még nyilvánosságra nem hozott, ám lapunkban s most már a Népszabadságban is idézett jelentése is nyomatékot ad. A kiszivárgó információk szerint elképzelhető, hogy a magyar állam rossz üzletet kötött a MÁV Cargo eladásával, sőt az ügylet akár el is bukhat az uniós versenyhivatal előtt.
Elbocsátások a járműjavítóknál. A MÁV északi és szolnoki járműjavító társaságai beolvadtak a MÁV-Gépészet Zrt.-be – jelentette be Zaránd György, a MÁV-Gépészet vezérigazgatója. Az intézkedéssel a teljes vasúti járműfenntartási tevékenység egy irányítás alá került. A beolvadás egyúttal előkészíti a járműjavítási kapacitások jelentős csökkentését. Ennek keretében 2011-ben a fővárosi járműjavító megszűnik, és Szolnokon folytatják a tevékenységet. A karcsúsítási törekvés következtében eddig 200, és még ebben az évben újabb 200 munkavállalótól válnak meg. Zaránd György szerint a kapacitások jelentős karcsúsítására a mozdonyok új generációinak megjelenésével nyílik lehetőség, ezért a jövőben csökkentik a javítóbázisok és a telephelyek számát is.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
