Balatoni remények

Örök talány, hogy kinek lesz jó és kinek nem a balatoni idény. Ha az ember azt írja, hogy nincs ok panaszra, dühös vendéglátósok és szállásadók reklamálnak, ám az is igaz, hogy a minőségi szolgáltatóknál már májustól, júliustól pedig gyakorlatilag mindenhol beindult a nyári szezon. Ám a magyar tengernél még mindig kevés az attrakció, és az ott élőknek az idény széthúzásához is több programot kellene nyújtaniuk.

Kedvenc Balaton-felvidéki borozóm útszéli reklámtábláján nemrég piros matrica hirdette: zárva. Azért csak odasétáltam, hátha a miértekről is megtudok valamit, és valóban, a tulajdonos a környékbeli szőlőben serénykedett. – Néhány nyaralótulajdonosért nem éri meg előidényben is nyitva lennem, kiszámíthatatlan, hány adag babgulyást főzzünk le, mennyi nokedlit szaggassunk a marhapörköltünkhöz, és a nyakunkon maradna – mondja az elmúlt évek tapasztalatára hivatkozva cseppet sem lelkesen. Július elején viszont nyitnak, és augusztus 17-ig üzemelő konyhával, elvehetetlen panorámával várják a vendégeiket. Már csak ez a másfél hónapos időszak jelent anyagilag is biztos bevételt a családi vállalkozás számára. Előidényről tehát esetükben nem érdemes beszélni, és így van ezzel sok fizető-vendéglátó, apartmanokat kínáló kisvállalkozó is.
Fejlesztett kempingek
A Balaton-parti és környéki településeket járva jóleső érzés látni: többségük mindent megtesz azért, hogy vonzerejét növelje: kezdve a virágosítással, a fából készült információs táblák kihelyezésével, prospektusok készítésével, rendezvények szervezésével. Így júliusban művészeti fesztivál lesz Balatonfüreden, szabadtéri játékok Tihanyban, soundfesztivál Zamárdiban, jazz- és borfesztivál Balatonbogláron, falunapok Mátyás király és a reneszánsz jegyében Felsőőrsön, augusztusban vitorláshetek, szépségversenyek, szeptemberben szüreti vigasságok a régió számos településén.
Már május első napjaiban megjelentek az első vendégek a Balatontourist révfülöpi Napfény kempingjében – tudom meg Balogh Ildikó kempingvezetőtől. A közepes nagyságú kemping 7,2 hektáros területen található, és összesen négyszáz lakókocsit tudnak itt elhelyezni, de az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetően kompletten felszerelt bérsátraik, bérlakókocsijaik és mobilházaik is vannak. Ez utóbbiak az egyre élénkülő belföldi keresletnek jelenthetnek lehetőséget.
Elsősorban külföldiek: németek, dánok és hollandok vendégeskednek itt. Míg Hollandiában minden családnál van lakókocsi vagy lakóautó, a magyarok számára a kempingezés fogalma még egészen mást jelent. Sokan a hátizsákos diákokra gondolnak, akik kétszemélyes sátorban szoronganak és májkrémkonzerveken élnek, miközben a kempingvezető szavaival élve egy kemping ma már „egy vízszintesen elterülő hotel”, éttermekkel, kávézókkal, élelmiszerbolttal, zöldségessel, fodrászattal, masszázzsal. Révfülöpön van vízisportszer-kölcsönző, és a kézműves-foglalkozástól a strandröplabda-bajnokságig, animációs műhelyig sokféle programmal várják az itt nyaralókat. Esti rendezvényeket is szerveznek neves fellépőkkel, vagy éppen karaokelehetőséget biztosítanak a lakóknak.
Mivel a magyarok legtöbbjének nincs hagyományos kempingfelszerelése, lakókocsijaikkal, mobil házaikkal rájuk számítanak, azokban a mikrohullámú sütőtől kiskanálig mindent megtalálnak. Bár elő-
idényben nagyon olcsón ki lehetett bérelni egy lakókocsit, a magyar vendégek még elmaradtak.
Balogh Ildikó a visszajelzésekre hivatkozva mondja: külföldi vendégeik a Balaton északi partján a vulkanikus hegyeket, a természetet kedvelik leginkább, és a hajózási szolgáltatások bővülése, a változatos települési programok is vonzerőt jelentenek az ideérkezőknek.
A rendezett kempinget 2004-ben a Holland Királyi Társaság lapja a vendégek véleménye és helyszíni ellenőrzés alapján beválasztotta Európa hat legjobb kempingje közé. Az élmezőnybe spanyol, olasz és német kempingek kerültek be a magyaron kívül.
Sétám során látom, hogy lengyelek, belgák, britek is vannak itt: a kempinghálózat marketingesei osztrák, német, holland, dán, brit idegenforgalmi vásárokra járnak. Révfülöpön mosolyogva köszön ránk egy úr, aki egy angol karavánklub szervezője, és most európai körutat tesz, mielőtt eldönti, hogy csoportjaik hol fognak megszállni az idén.
A lengyel, cseh, szlovák turisták aránya nagyon visszaesett, csak átutaznak Magyarországon, és mennek tovább a horvát tengerpartra. Mindemellett Balogh Ildikó kempingvezető úgy véli: panaszra nincs okuk, minőséget kell nyújtani, és ez nem biztos, hogy mindig beruházást jelent, sokszor ápoltságról, tisztaságról, kedvességről és mosolyról szól a történet.
Amit a partról nem látni, az elénk tárul a Fülöp-hegyi kilátóból. A szemkápráztató hatásról a világot járt neves földrajztudós, Cholnoky Jenő szavait idézem: „A révfülöpi Fülöp-hegyről nyílik a világ egyik legszebb tája. Vannak magasabb hegyek, nagyobb vizek, de ahol a vulkáni kúpok csodás sokasága találkozik a széles víztükörrel, ilyen legfeljebb Rio de Janeiro partjainál van.”
Nos, a kilátó alatt egy egykori étterem romjait is láthatjuk, néhány éve még vadételek specialistái jártak ide a kulináris élvezetekért. Azóta a tulajdonosa elhunyt, és az ilyenkor szokásos örökösödési, tulajdonlási vita miatt az épület a tatárjárás nyomait mutatja: kibelezték, ajtajait, ablaktokjait ismeretlenek hurcolták el, és ma már csak többmilliós beruházást követően működhetne újra a páratlan panorámájú vendéglátó-ipari egység.
Interneten foglalnak szállást
Néhány kilométerrel arrébb „Badacsony, a folyékony szerelem” feliratú molinót látni kifeszítve az autóút felett. Szerényebb tábla figyelmeztet arra, hogy Toulouse-Lautrec-kiállítás tekinthető meg a badacsonytomaji Egry József Emlékmúzeumban. Tavaly Dalí-fametszeteket mutattak itt be, idén október közepéig pedig Toulouse-Lautrec-rézkarcokkal csábítanak. Szántai Attiláné Kovács Tündétől, a múzeum vezetőjétől megtudom, hogy egy magyar származású New York-i gyűjtő – akinek a településen nyaralója van – adta kölcsön a múzeumnak a rövid életű francia művész harminc litográfiáját és rézkarcát. A bevétel támogatás, hogy ne legyen veszteséges a nemrégiben az önkormányzat kezelésébe került múzeum fenntartása. Vonyarcvashegy térségében egy szállásközvetítőhöz térek be, aki őszintén szólva nemigen tud ajánlani semmit. Horváth Gabriella elmondja, hogy fejük felől az épületet már eladták, és a tevékenységüknek is befellegzett. Ma már ugyanis interneten foglalnak szállást az emberek, ritka az, hogy valaki a térségben járva betéved hozzájuk. Megszűnőben van az iroda másik tevékenysége is, míg korábban naponta többször indítottak turistabuszokat Budapestre és Hortobágyra, ma már csak hetente egyszer-kétszer. A fakultatív program sokba kerül, leginkább a drága üzemanyagárak miatt.
A Balaton térségében egyre több a kamion, és ez nem kedvez a turizmus fellendítésének. Ráadásul a kormány most tervezi, hogy lerövidíti a kamionstop idejét, és szombat délelőttre is engedélyezi a közlekedést. Érdekes ugyanakkor, hogy a Magyar Turizmus Zrt. májust a Balaton hónapjának nyilvánította, de kampányukkal az általam megkérdezettek túlnyomó többsége nem is találkozott. Utánanéztem: a Magyar Turizmus Zrt. a vizek éve kampánysorozatában a Nem ússza meg szárazon! új szlogenjével májustól a nyári fürdőzések helyszíneire csábítja a hazai utazóközönséget. A május a Balatoné, majd a Tisza-tó és az ország természetes vizei következnek, ahol a kampányidőszakok alatt „hármat fizet, négyet kap” kedvezményekhez juthatnak a vendégek bizonyos szolgáltatóknál. A Balatonnál a kempingektől a szállodákig mindössze 36 szolgáltató vállalta, hogy szállásdíjkedvezményt nyújt május folyamán.
Az Országgyűlés nemrég elfogadta a Balaton-törvény módosítását, amely szakértők szerint lendületet adhat a tó környéki fejlesztéseknek. A jogszabály legfontosabb célja, hogy megteremtse az egyensúlyt a magyar tenger természeti értékeinek megőrzése és az idegenforgalom szempontjából szükséges beruházások között. Épülhet jachtkikötő, mobil színpad, és strandbővítéseket is terveznek. A szállodaépítések mellett két golfpálya is csalogathatja majd a turistákat. Érdekes látványt nyújt manapság a sokáig hányattatott sorsáról ismert balatonfüredi görög falu is. Míg az utóbbi években a turisták kezdték újra felfedezni, mára az új tulajdonosok átfestették a hófehér házakat pirosra, téglavörösre, narancs- és citromsárgára. Tegyük túl magunkat azon a kérdésen, hogy mit keres egy görög falu a Balaton mellett, kétségtelen tény, hogy a hagyományos kék-fehér színek mellett színes épületeteket is találni a görög szigetvilágban, de a balatonfüredi színek illúziórombolók. Még akkor is, ha az új befektető luxusapartmanokat alakít ki az épületkomplexumban és úszómedencéket tesz az átjárókba.
Ugyan a magyar lakosság utazási kedve 2008-ban sem csökken, és a belföldi úti célok között évek óta a Balaton áll a dobogó felső fokán, kérdéses, hogy az idei nyáron a külföldi vendégeket sikerül-e visszacsalogatni. A statisztikák szerint tavaly január és november között a térségbeli kereskedelmi szálláshelyeken a nemzetközi vendégek száma 0,6, a nemzetközi vendégéjszakáké 3,5, az ebből származó bevételek pedig négy százalékkal csökkentek az egy évvel azelőtti időszakhoz képest.
Több látványosság kell
– Nincs még elég attrakció, nincs elegendő minőségi szálláshely és nagy a szezonalitás – állítják a szakemberek. Talán ilyen hiányzó attrakció lehet, hogy őrkeresztet tesznek a Balaton közepén a meder aljára. A különös jelölés kihelyezését egy keszthelyi magánszemély kezdeményezte, aki geodéta szakemberekkel számíttatta ki annak a pontnak a helyét, ahova a Balaton középpontja esik. Balatonudvari és Balatonszárszó között a nemzeti és a fehér-sárga pápai színű szalagból készített keresztet GPS-sel navigálva teszik le a tó fenekére, jövő tavasszal pedig szezonális építményt emelnek fölé. Ezen hangszórók lesznek majd, amelyekből a Balaton-parti települések összes templomi harangjának kongását lehet hallani CD-ről minden délben.
Remélhetően egyre többen lesznek olyanok is, akik a harangszót a Balatonnál is élőben szeretnék hallani.