Csökkenő családtámogatások

Többször kijelentette a kormány, hogy nem kíván változtatni az alanyi jogon járó családi pótlék rendszerén, viszont a családi pótlék folyamatosan veszít értékéből. Június elején még a kisgyermekeket nevelő szülők támogatási összegének folyamatos emelkedésével biztatott az Új Magyarország című kormányzati kiadvány, a hónap végén mégis a gyeden lévő anyák ellen születtek döntések. A jövőbeni változtatásokról sokat sejtet a szaktárca vezetőjének kijelentése, miszerint „a kisgyermekes nők jelentik a legértékesebb munkaerő-tartalékot.”

Hasonlóan a miniszterelnök feleségéhez, Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter is a kisgyermekes nők foglalkoztatásában látja a sikeres családpolitika jövőjét, hiszen mint azt a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta: ha a közfelfogás szerint a nőknek a tűzhely mellett a helyük, a jólét jelentős részéről lemond a társadalom. Az anyasági támogatások megváltoztatásához már hozzálátott a kormányzat. Kormányzati körökben eldöntött ténynek számít, hogy a gyest (gyermekgondozási-segély) a jövőben három év helyett két évre is lehessen igényelni. Arról nem beszélnek, mi lesz a gyedet (gyermekgondozási díj) igénybe vevőkkel, azt ugyanis éppen két éves korig kaphatja egy anyuka. Így a két támogatás, amely eddig egységes koncepcióra épült, elcsúszhat egymás mellett.
A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökhelyettese, Morvayné Bajai Zsuzsanna szerint nem született konkrét törvényjavaslat, csak riogatják az embereket. Harrach Péter fideszes politikus azonban óva intett az anyasági támogatások „reformjától”, nyomatékosítva, a demográfusok szerint is a gyed az, amely a legjobban ösztönöz a gyermekvállalásra.
A statisztika is ezt támasztja alá, hiszen míg a gyest igénybe vevők átlagos száma az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, addig a gyedet egyre több anyuka kapja meg. Több mint 23 ezerrel nőtt meg a gyeden lévő nők száma 2002-höz képest. Mindemellett drasztikusan csökkent a családi pótlékban részesülő gyermekek száma is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök számtalan fórumon nyugtatta a közvéleményt, hogy nem változtat a kormány a családi pótlék rendszerén, illetve, hogy 2008-ban a kormány kétszer annyit költ a családok támogatására, mint 2002-ben, aggodalomra mégis van ok. Az egygyermekes családok 2008-ban 12 200 forintot kapnak havonta családi pótlékként, míg egy kétgyermekes család összesen 26 600 forintot. A kormány tájékoztatása szerint ez az összeg háromszorosa a 2002. évi összegnek. Ezzel szemben a 2007. évi pénzromlás üteme 7 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy tavaly év végén több mint 800 forinttal ért kevesebbet a családi pótlék, amelynek összege ezzel szemben az idén (az egygyermekesek esetén) csak ötszáz forinttal nőtt. Az idei infláció a Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 5,9 százalék lesz, ami azt jelenti, hogyha ezt sikerül is tartani, a családi pénztárcában összesen ezer forinttal lesz kevesebb az év végére.
A létminimum tavaly egy olyan családban, ahol két felnőtt és egy gyermek él 160 ezer forint volt, míg egy egyszülős, egygyermekes háztartás számára 110 ezer forint. Mind két esetben egy év alatt tízezer forinttal lett magasabb a megélhetés minimális szintje, miközben a keresetek mit sem változtak.
Hazánkban a KSH adatai szerint a családokra és gyermekekre a kormány az ország bevételeinek mindössze tíz százalékát költi. Magyarországon a háztartások jelenleg nagyobb arányban teremtik elő a központi költségvetés bevételét (összesen 19 százalékban), mint maga a kormányzat. Ez kiugróan magas arány az EU 27 tagállamának átlagához mérten is, ott ugyanis éppen a duplája a kormányzat által az ország fenntartásához hozzáadott rész, mint a háztartásoké.