Csaknem nyolcmillió forintos jutalmat vehetett át a Kormányzati Negyed Koordinációs Iroda vezetője tavaly karácsonykor, s munkatársai is fél- és 6,5 millió forint közötti juttatásban részesültek, összesen 22,4 millió forint értékben. A jutalmat Zelles Sándor, az azóta megszűnt Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgatója utalta ki, szűkszavú – lapunk birtokába került – levelében nem indokolva a döntést.
Pedig a közpénzből származó juttatást érdemes lett volna megindokolni, hiszen a kormányzati negyed projekt addigra az előkészítésben részt vevők számára nyilvánvalóan megbukott. Bár a közvélemény számára a vállalkozás leállítását csak január elején jelentette be a kormányszóvivő, a bennfentesek a TriGránit Zrt. tavaly decemberi távozása óta tudhatták, hogy a tervezett helyszínen és időpontban a kormányzati negyedből már bizonyosan nem lesz semmi.
*
A Kormányzati Negyed Koordinációs Iroda tevékenységét mindenképpen kritikával szemlélhetjük, hiszen a Görözdi György vezette szervezet koordinálta a helyszín kiválasztásáról döntő bírálóbizottság tevékenységét is, miközben a szakértők már ekkor figyelmeztettek a terület beépítésével járó övezetbesorolási problémákra.
Az alábbiakban idézünk egy 2006 májusában készült vezetői összefoglalóból. „A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) által elvégzett előzetes vizsgálat és elemzés alapján megállapítható, hogy a kormányzati negyed elhelyezését – amellett, hogy minden érintett önkormányzat együttműködési hajlandósága maximális, és a felmérések szerint a kerületi fejlesztési koncepciókba is illeszkedik a tervezett beruházás – a jelenlegi kerületi szabályozási tervek nem teszik lehetővé.
Például az elhelyezésre méreteiben alkalmas területet jelenleg a fővárosi szabályozási keretterv beépítésre nem szánt területnek, vagy más típusú beépítésre szánt területnek minősíti. Ilyen esetben az elhelyezés érdekében módosítani szükséges a fővárosi szabályozási kerettervet, amely meghatározza az egyes keretövezeteket. A fővárosi szabályozási keretterv módosítása általában hosszú időt, másfél évet vesz igénybe, amely korábban nem kalkulált módon lehet befolyással a projekt 2008. évi végi megvalósítására.
Az előzetesen vizsgált területek többségükben – közvetett állami tulajdonnak minősülő – MÁV-tulajdonú ingatlanok, melyeket a fővárosi szabályozási keretterv beépítésre nem szánt, vasúti közlekedési övezeti területnek minősít. Ez az övezeti besorolás egyes fővárosi és minisztériumi szakértők szerint felvetheti Budapest településszerkezeti tervének módosítását is – melyre azonban csak évente egyszer kerít sort a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése –, ugyanis a jogszabály szerint így szükséges eljárni, amennyiben általános közlekedési terület a közlekedési hálózat részeként megszűnik, vagy ha új hálózati elemként kijelölésre kerül. A településszerkezeti terv módosításának lehetősége jelentős késleltető hatással lehet a fejlesztés megvalósítására.”
Mindez azt mutatja, hogy a szakemberek már a terület kiválasztásakor tudatában voltak a jogi akadályoknak, ennek ellenére belekezdtek a projektbe, amely több sokmilliárdnyi közpénz elköltését eredményezte – mint ismert, teljesen feleslegesen. A lapunk birtokába került dokumentáció szerint a Kormányzati Negyed Koordinációs Iroda javaslatára a KVI több tucat szakértővel, ügyvédi és mérnöki irodával, pénzügyi tanácsadó céggel kötött egyenként és havonta százezres, milliós nagyságrendű megbízási szerződést.
Ezek a szakértők készítették elő a pályázati kiírásokat, hozták a döntéseket a bírálóbizottságokban, adták a tanácsokat a pénzügyi konstrukciókhoz. A százmilliós, milliárdos nagyságrendű költséget azonban ugyanúgy értelmetlenül fizették ki a meghiúsult beruházás során, mint ahogy a koordinációs iroda munkatársai is – Görözdi Györggyel egyetemben – feleslegesen vették fel fizetésüket és a karácsonyi jutalmat.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
