Kicsi az esélye annak, hogy a kecskeméti Mercedes-üzem 2012-es beindulása után az első öt évben számottevő legyen a magyar kis- vagy középvállalatok által gyártott, beszerelt alkatrészek aránya – véli Körmendi Péter, az Autóipari Tanácsadó Klaszter munkatársa. A klasztermenedzser emlékeztetett rá, hogy a Győrben 1993 óta működő Audi gyártmányaiban a magyar termékek aránya nem éri el az 5 százalékot. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt. (ITD Hungary) előrejelzése szerint a második és harmadik körös beszállítók is a gyár nagyjából száz kilométeres körén belülről kerülnek ki, tehát jobbára magyarországi cégek lesznek. Az ITD Hungary közölte, hogy a Mercedes gyáregysége helyszínének kijelölt több mint négyszáz hektáros terület Kecskemét külterületén, a régi E75-ös út mentén, Kiskunfélegyháza irányában található. Ezen a területen kapnak helyet a Mercedes úgynevezett első körös, azaz hosszú távon együttműködő alkatrészgyártói, mint amilyen a német Bosch. A Bosch-csoport hatvani autóelektronikai gyára jelenleg műszerfalat, nyomatékelosztó egységet, fedélzeti vezérlőegységet, motorvezérlőt és ESP-szenzort szállít a Mercedes-Benznek. A Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft. nyíregyházi gyára pedig a Mercedes-Benz Cars kérésére – tesztelési céllal – leszállított egy szériát az újabban itt készülő nagy teljesítményű személyautó-abroncsaiból. A Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége szerint több mint 40 tagja látja el a Mercedest különféle alkatrészekkel, a fékcsövektől az ülésekig.
Csakhogy különbséget kell tenni a multinacionális autóipari beszállítók magyarországi leányvállalatai, telephelyei, valamint a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok között. Utóbbiaknak számos nehézséggel kell szembenézniük, ha be kívánnak kerülni az autógyárak beszállítói közé – mondta Körmendi Péter. A gyártók ugyanis rendkívüli követelményeket támasztanak az alkatrészek szállítóival szemben. Nemcsak a gyártási minőség vagy az ár fontos, de a szállítás mennyiségének időbeli változása, illetve a szállítás időpontja is. A korszerű gyártók raktárkészlet nélkül, „just in time” rendszerben dolgoznak, az alkatrészellátás folyamatosságát pedig rendkívül magas összegű biztosítékokkal kényszerítik ki. A magyar cégek túlnyomó része egyszerűen nem elég nagy ahhoz, hogy a Mercedes, az Audi vagy azok első körös beszállítójának beszállítója legyen.
Erre a problémára dolgozták ki a klaszter működési formát, vagyis amikor kis tőkeerejű, kis méretű cégek önszerveződő együttműködés keretében közösen lépnek fel a piacon, és ezzel nagyobb szereplőkkel sikeresen versenyezhetnek. Sajnos a klaszternek Magyarországon rövid a múltja, gyengék a gyökerei, és a magyar kkv-k számára nem vonzó a konkurens, vagyis azonos piacon működő szereplők összefogása. A magyar beszállítóknak így nincs sok esélyük arra, hogy az előttünk álló öt évben bekerüljenek a Mercedes beszállítói közé – fejtegette az Autóipari Tanácsadó Klaszter vezetője –, kivéve azt az esetet, ha valamilyen okból jelentősen megváltozna a cégvezetők, tulajdonosok szemléletmódja ezen a területen.
A fentieket támasztja alá, hogy a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban készült felmérése szerint a magyar kkv-k esélyei folyamatosan romlanak. A szükséges fejlesztések zömét pénz híján nem tudják megvalósítani, ezért egyre drágábban termelnek. Aligha véletlen az a trend, hogy a beszállítók beszállítóiként is egyre inkább kiszorulnak a piacról.
Az egyik nagy beszállítói társaság beszerzője szerint a magyar cégek legfeljebb az egyszerűbb technológiával előállítható, nagyobb méretű alkatrészek, például fröccsöntött műanyag elemek beszerzésénél jönnek szóba, a bonyolultabb – például elektronikai – termékeket továbbra is külföldi székhelyű beszállítóiktól szerzik be.
Nem csoda, ha a magyarok többsége elutasítja a külföldi tőkéből megvalósuló nagyberuházásokat. A Szonda Ipsos szerint a megkérdezetteknek csupán 37 százaléka pártolja nagytőkét és a multikat, 55 százalékuk úgy véli, már most is sok a multinacionális vállalat Magyarországon.
origo.hu
Gál Kinga: Az EP Patrióták frakciója szavazatával nem támogatja az új, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot
