Egyedül az elővárosi viszonylatban lehet üzleti szempontból is fenntartható módon üzemeltetni az utasszámlálási adatok szerint a közösségi közlekedést. A vasút regionális hálózatán egy-egy szerelvényen csak néhány tucatnyian utaznak, a távolsági vonatokon is zuhant az utasszám, ezzel szemben az elővárosi viszonylatban stabilan nőtt a forgalom. Ráadásul az üzemanyag árának drasztikus emelkedése a gépkocsival közlekedő, agglomerációban élő munkavállalók közlekedési stratégiájának átgondolására készteti világszerte az embereket. Mindebből következik, hogy belátható időn belül a nagyvárosok és körzetük közösségi közlekedése vonzó lehet a magánbefektetők számára is. Lapunk értesülése szerint az immár teljesen szocialista befolyás alá került közlekedési kormányzat a nagy közlekedési vállalatok kínálatából kiemelné az elővárosi viszonylatokat, hogy ezeket egy közös portfólióba rendezve kínálja fel a befektetőknek.
*
A MÁV Zrt. személyszállítási leánycége, a MÁV-Start három működési területe – a távolsági, a helyközi, vagy ahogy manapság nevezik, regionális, illetve az elővárosi közlekedés – közül az utóbbit leválasztanák a cégről. Ismert, hogy a fővárosi agglomerációban közlekednek az új és korszerű Desiro, valamint a Flirt motorvonatok. Az elővárosi forgalom további előnye, hogy itt vezették be a peronkapukat és a hatékonyabb jegyellenőrzést. Mindezek, valamint a kiszámíthatóan növekvő fizetőképes kereslet vonzóvá teszik ezt az ágazatot a befektetők számára. Ezzel szemben a távolsági és regionális közlekedésben csak ráfizetést várhat a tulajdonos, ezért valószínű, hogy a piaci liberalizáció után ezektől is megszabadul az állam. A távolsági vasutak üzemeltetése iránt az osztrák ÖBB és a német DB érdeklődik. A regionális viszonylatok, azaz a kistelepülések vasúti közlekedéséért nem tülekednek a jelentkezők, ám az állam ebből is kiszállna, s az önkormányzatokra, kistérségi összefogásra hárítaná a működtetés terheit.
Az elővárosi bizniszbe a Budapesti Közlekedési Vállalat érintett eszközeit is bevonnák – jelezte informátorunk. A BKV agglomerációs járatait, azaz a főváros határait átlépő, a környező településeket érintő autóbusz- és kötött pályás – vagyis HÉV – járatait is a részévé tennék a nagy elővárosi közlekedési konglomerátumnak. Ez azt is jelenti, hogy a BKV-t feldarabolják, és jelentős súlyú területeket metszenének le belőle.
Az elővárosi közlekedési szervezet részévé tennék a Volán-társaságok főváros környéki vállalatait is – tudtuk meg. A jelenleg alulfinanszírozott, telephelyeit, járműveit, sőt helyenként már gumiabroncsait is visszabérlő, nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozásokat régóta fenyegeti a privatizáció. A közlekedési tárca szakállamtitkára, Csepi Lajos szerint nem áll szándékában a tulajdonosnak egyetlen szakmai befektetőnek értékesíteni a vállalatokat (lásd keretes írásunk), ennek azonban nem mond ellent a részleges privatizáció, a főváros környékén működő Volán-társaságok értékesítése. A fenti módon összeállított, a főváros teljes elővárosi közlekedését lefedő szervezetet szakmai befektetőnek kívánják értékesíteni – tudtuk meg. Az előkészítés zajlik, a kormány tervei szerint még ebben az évben vagy a jövő év elején sor kerülhet a privatizációra. Informátorunk szerint a vásárló a szocialista párt érdekköréből való befektető lehet.
n
Széles nyomtávon. Interkontinentális, világrészek közötti vasúti átrakócentrumot, valamint logisztikai, szállítmányozási központot hoznak létre Tornyospálcán. Lukácsi Attila László polgármester az MTI-nek elmondta, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település határában található egy vasúti átrakóhely, amelyen az európai normál, valamint az ázsiai széles nyomtávú vasúti sínek találkoznak. A MÁV-létesítmény szomszédságában pedig egy 30 hektáros ipari park terül el. Az önkormányzat a két létesítményhez épít új utat, lehetővé téve, hogy azok interkontinentális szállítási feladatokat láthassanak el a jövőben – hangsúlyozta az önkormányzati tisztségviselő.
Az 1600 méter hosszú új út 11,5 tonnás tengelyterhelhetőséggel, százszázalékos arányú európai uniós és nemzeti támogatással épülhet meg, 163 millió forintos költségből. A tornyospálcai önkormányzat saját forrásként a nyomvonalhoz kisajátítással biztosít területet, mintegy 5 millió forint értékben. A közbeszerzési eljárás lebonyolítása után az út megépítését, amennyiben az időjárás megengedi, még az idén szeretnék elkezdeni, s az év végéig be is fejeznék. (MTI)
közlekedés
Autópályamatrica: szeptembertől vége!
