Először a nyílt forráskódú szoftverek forgalmazói verték félre a harangokat a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) központosított beszerző szervezete, a Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) január 4-én megjelent pályázati kiírása miatt. A „linuxosokat” az zavarta, hogy a 25 milliárd forintos ajánlati felhívásban az szerepelt, hogy azon csak „Microsoft- vagy azzal egyenértékű” szoftverek vehetnek részt.
A beszerzés tárgyának versenyt korlátozó meghatározása miatt a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a Közbeszerzések Tanácsába delegált tagja a kiírást követően, január 28-án a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult az eljárás felfüggesztését kérve. A tanácstag szerint ugyanis a KSZF feleslegesen nevezi meg a Microsoft-termékeket, mert ez szükségtelen a beszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározásához. A GVH-t képviselő tanácstag beadványára indult jogorvoslati eljárásában a KDB február 21-én megszüntető határozatot hozott, amelyre válaszul a versenyhatóság képviselője március 10-én a Fővárosi Bíróságnál a határozat felülvizsgálatát kérte, valamint azt, hogy semmisítse meg a KDB határozatát, és kötelezze új eljárásra a testületet.
A GVH álláspontja szerint jelenlegi formájában a kiírás sérti a versenysemlegességet, mert az a Microsoft termékeit részesíti előnyben. A GVH leszögezi: a közbeszerzésekről szóló törvény második alapelve szerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget kell biztosítania az ajánlattevők számára. Ezt az elvet érvényesíti a törvényben a műszaki leírással foglalkozó rendelkezés is, amely a GVH álláspontja szerint sérült a KSZF szoftverlicenc beszerzésekor.
A közbeszerzésekről szóló törvény főszabálya szerint nem szabad konkrét márkára hivatkozni a beszerzés tárgyának meghatározása során. Ha a KSZF-nek feltétlenül igazodnia kell ahhoz, hogy az intézményekben már meglevő számítógépek túlnyomó többségén Microsoft-szoftverekkel dolgoznak, és nem mindenhol lehet egyik napról a másikra akadálytalanul átállni más rendszerre, akkor a GVH szerint el kellene gondolkodnia a beszerzés módszerének differenciált megválasztásán. A műszaki leírásról szóló rendelkezésben fellelhető ugyan a kivételi szabály is, ám ezt arra találták ki, ha egy áruféleség a gyártó nevével teljesen összeforrt, attól el nem válaszható, közérthetően és egyértelműen csak így azonosítható. Ilyen áru volt például kezdetben a zsilettpenge vagy a xerox másológép, amíg nem akadt versenytársuk. És ilyen tárgy manapság a Rubik-kocka. A Fővárosi Bíróság következő tárgyalását szeptember 1-jén tartja a Microsoft-ügyben.
A Microsoft nem Rubik-kocka
Sérti a versenysemlegességet, a pályázók esélyegyenlőségét a Miniszterelnöki Hivatal központosított beszerző szervezetének 25 milliárdos szoftverbeszerzése, amelyet a Microsoftra írtak ki – áll a Gazdasági Versenyhivatal állásfoglalásában. Az ügyben folyó per hétfőn folytatódik.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!