Aggályos a pozitív adóslista

A pozitív adóslista csak a bankok számára hoz hasznot, a banki ügyfeleket a jelenleginél is jobban kiszolgáltatottá teszi – állítja a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete. Eközben a szakminisztérium a parlament elé bocsátotta a teljes körű lakosságihitel-nyilvántartásról szóló törvényjavaslatot.

Csúcson a lakossági adósság. Történelmi csúcsra futott fel szeptemberben a magyar háztartások nettó devizahitel-felvétele. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint szeptemberben a háztartások hitelfelvételének nagyobb részét kitevő devizahitel-tranzakciók nettó összege 131,1 milliárd forintra ugrott a megelőző havi 105 milliárd forint körüli összegről. Az új kölcsönöknek továbbra is csaknem 95 százaléka devizaalapú volt, ami szinte 100 százalékban svájcifrank-alapú kölcsönöket jelent. Az elmúlt 12 hónapot tekintve új történelmi csúcsra, 1520 milliárd forintra kúszott fel a svájcifrank-alapú jelzáloghitelek új szerződéseinek értéke. A lakáskölcsönök terén meglehetősen erős volt a szeptember: csaknem 81 milliárd forintnyi új hitelfelvételt regisztrált az MNB. A fogyasztási kölcsönöknél is csaknem csúcsdöntés történt, hiszen 109 milliárd forint volt az új szerződések értéke. E szegmensben mind a forint-, mind a svájcifrank-alapú hitelezés terén élénkülés volt megfigyelhető.

A pénzintézetek és érdek-képviseleti szerveik régi kívánsága, hogy hazánkban is vezessék be a pozitív adóslistát, azaz a banki ügyfelek hiteleinek, valamint jövedelmének teljes körű nyilvántartását. Törekvéseiket eddig siker koronázta, hiszen az igazságügyi és rendészeti miniszter a minap benyújtotta az Országgyűlésnek a teljes körű lakosságihitel-nyilvántartás (tlh) megteremtését célzó törvényjavaslatot.
A javaslat kíséretében jelentős meggyőzési kampány kezdődött a médiumokban, amelyek azt hangsúlyozzák, a pozitív adóslista bevezetése esetén csökkenhetnek a hitelkamatok, valamint hogy az adatok közlése az ügyfél részéről önkéntes. Mind a két állítás megkérdőjelezhető – közölte lapunk kérdésére Lénárt Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára. A bankoknak jelenleg is megvannak az eszközeik arra, hogy részletesen tájékozódjanak ügyfeleik anyagi helyzetéről. A probléma nem az, hogy a pénzintézetek kiszolgáltatottak lennének az őket félrevezetni igyekvő adósokról, sokkal inkább az, hogy nem fordítanak elég erőforrást – értsd: nem alkalmaznak kellően képzett munkatársat, nem teremtenek bárki számára elérhető információs csatornát – az ügyfelek napi jellegű kérdéseinek, problémáinak kezelésére. Lénárt Mariann szerint sokkal kevesebb hitelügylet végződne végrehajtással, ha a bankok nyitottak lennének ügyfeleik problémái iránt.
Ha a bankok pontos nyilvántartással rendelkeznének ügyfeleik aktuális anyagi helyzetéről, azzal könnyen vissza is élhetnének – vélekedett az egyesület első embere. Ha például a bank tudja, hogy ügyfele rendelkezik még szabad jövedelemmel, arra újabb felhasználási ajánlatot tehet. De léteznek még veszedelmesebb forgatókönyvek is. Rossz belegondolni, mi történne, ha az adatbázis olyanok kezébe kerülne, akik az adósokat megkísérelnék kiforgatni egyetlen komoly vagyontárgyukból, a hitelek mögé fedezetként állított lakásingatlanukból.
A törvényjavaslat benyújtásának hírére Jóri András adatvédelmi ombudsman közölte, minden rendelkezésére álló eszközzel fel fog lépni a hitelinformációs rendszer létrehozása ellen.
Publicisztika a 7. oldalon