Diplomata és blogger. Steven Clemons a washingtoni székhelyű New America Foundation agytröszt programigazgatója, egyben az Egyesült Államok egyik legismertebb bloggere, a The Washington Note politikai internetes napló szerkesztője. Clemons korábban Jeff Bingaman demokrata párti szenátor gazdasági és külpolitikai tanácsadójaként tevékenykedett. 1993-ban a Sean Connery és Wesley Snipes főszereplésével készült Gyilkos nap című film japán diplomáciával kapcsolatos jeleneteihez nyújtott szakmai segítséget.
Milyen hatást gyakorolt az elnökválasztási kampány végső szakaszára a gazdasági válság?
– Az elmúlt hetekben mindenképp a válság dominálta a kampányt, s Barack Obama esélyeit jelentősen megnövelte. John McCainnek ettől függetlenül is különböző problémákkal kellett szembesülnie, hiszen a jelenlegi politikai légkörben nem könnyű republikánus színekben indulni az elnökválasztáson. Az amerikaiakat most nem érdekli sem Irak, sem Afganisztán, sem Oszama bin Laden, csak a gazdaság állapota. Bár a kampányolás elején sokan kétkedtek Obama képességeiben – az előző választásokhoz képest ekkor még igen sokan nevezték magukat független vagy bizonytalan szavazónak –, s a rasszizmus nyomai most is fellelhetők az Egyesült Államokban, McCain három rossz döntést is hozott, amely miatt erőteljesen csökkeni kezdtek népszerűségi mutatói. Először is nem vette a fáradságot, hogy kidolgozzon egy komoly gazdasági programot, ami a gazdasági tanácsadóinak összetűzéséhez vezetett. A második hibája az volt, hogy nem hagyatkozott saját külpolitikai elképzeléseire, helyette a neokonzervatívokra bízta nemzetbiztonsági programjának kidolgozását, így sokkal meggondolatlanabb személyiségnek tűnt az emberek szemében, mint amilyen valójában. Végül Sarah Palin nehezítette meg nagyon McCain helyzetét, hiszen jobbkeze helyett riválisává vált McCainnek. Bár Palin feltűnésével megnövekedett a McCaint támogató konzervatív keresztény szavazók száma, az alaszkai szenátor egyben elidegenítette a középen álló voksolókat is.
– A következő elnöknek mit kell tennie a gazdasági válságból való kilábaláshoz? Egyre több szakértő véli úgy, eljött az a pillanat Amerika történetében, amikor elveszíti szuperhatalmi státusát.
– Úgy vélem, már el is veszítette szuperhatalmi státusának nagy részét, de ettől függetlenül nagyhatalom marad. Szerintem gazdaságilag itt az ideje, hogy új korszakot kezdjünk. A Ronald Reagan-elnökség idején kibontakozó neoliberalizmusnak vége, a pénzügyi intézményrendszer átalakítására van szükség. A pénzügyi válság emberi oldalát csak most kezdjük látni igazán: a munkanélküliséget, a csődbe ment vállalkozásokat. Az emberek kétségbeesése egyre látványosabbá fog válni, amelynek politikai következményei is lesznek. Az Egyesült Államok GDP-jének valószínűleg 15-20 százalékába fog kerülni, hogy kilábaljunk a krízisből. Egyelőre rendelkezünk elég mozgástérrel ahhoz, hogy túléljük ezt az időszakot, és az államadósságunk sem drasztikusan magas.
– A válság motiválhatja a következő elnököt, hogy kevesebb pénzt fordítson a külföldön vívott háborúkra?
– Irak esetében mindenképpen gyors csapatkivonásra fog törekedni a következő adminisztráció. Az iraki háborút pótköltségvetésekkel finanszírozták, rengeteg pénzt költöttünk Irakra, amelyet az amerikaiak nem fognak tovább tolerálni. A válság másik hatása az lesz, hogy a szén-dioxid-kibocsátásért kivetett adókat valószínűleg egy ideig nem fogjuk bevezetni, ami minden bizonnyal felbőszíti majd a világ több országát. Afganisztánban bonyolultabb a helyzet. A leendő elnök mindenképp újabb csapatokat fog a közép-ázsiai országba vezényelni, ami szerintem katasztrofális lépés is lehet, mert nem tudni Afganisztánban ki az ellenség. Őrültségnek tartom azt is, hogy Afganisztánt modern nyugati társadalommá kívánják átalakítani.
– George W. Bush elnöksége után hogyan változhat Amerika és Európa viszonya?
– Az új elnöknek szélsebesen törekednie kell a transzatlanti kapcsolatok helyreállítására, mert a ránk leső globális fenyegetésekkel szemben szövetségesekre lesz szükségünk. A válság miatt az elkövetkezendő években Washingtonnak korlátozottak lesznek a katonai és pénzügyi erőforrásai, ezért Európával együttműködésre kell törekednie. De bárki is lesz az új elnök, Európában mindenki örül annak, hogy véget ért a Bush-korszak.
