Az MSZP bázisának zsugorodásától tart. A szocialista képviselők abban egyetértettek a kormányfő-pártelnökkel, hogy komoly kiadáscsökkentésekre van szükség, ám már azon is tanakodtak, hogyan lehetne elejét venni népszerűségük további esésének – értesültünk kormánypárti körökből, miután hétfőn az éjjelbe nyúlóan, öt órán keresztül tanácskozott az MSZP parlamenti frakciója. A több mint 20 hozzászólás során többen is felvetették, miképpen lehetne úgy csökkenteni az állami kiadásokat, hogy a kormánypárt hagyományos szavazóbázisát kitevő rétegek érdekei kevésbé sérüljenek – közölték lapunkkal szocialista honatyák. A mintegy 300 milliárdos kiadáscsökkentést taglalva egy MSZP-s képviselő felvetette, hogy spórolni lehetne az egyházak állami dotációján is. – Ezt azonban csak egy képviselőtársunk fogalmazta meg, egyes honvédelmi beruházások megkurtítását viszont hárman is felvetették, ami már jobban tetszett a frakciónak – hallhattuk egyik informátorunktól. Értesüléseink szerint a szocialista képviselőcsoportban szóba került az is, hogy olyan megaberuházások, mint a négyes metró vagy az autópályák építése halasztást szenvedhet, illetve hogy túlnyomórészt uniós forrásokra támaszkodva fejezzék be ezeket. – Az MSZP-frakció szavazással foglalt állást amellett, hogy a kormány a stabilitás, a biztonság és a válság okozta sebek minimalizálása érdekében kössön megállapodást az Európai Unió megfelelő szerveivel és a Nemzetközi Valutaalappal – jelentette be Lendvai Ildikó, az MSZP képviselőcsoportjának ülése után, nyilvánvalóvá téve, hogy a kormánypárt ismét gyakorlatilag érdemi feltételek nélkül biztosított mandátumot Gyurcsány Ferenc kabinetjének. Lendvai amúgy közölte, a frakció olyan javaslatokat fogalmazott meg, amelyekben „egyetlen tabu van, hogy megpróbáljuk megkímélni a legnehezebben élőket, és hogy megtegyünk mindent.” (Zs. Cs.)
Gyurcsány Ferenc a részben már kiszivárgott drasztikus megszorító javaslattal állt elő: jövőre nem kapnák meg a közszférában dolgozók a 13. havi bérüket, egyáltalán nem járna nekik jutalom, prémium s egy fillér béremelés sem, a 13. havi havi nyugdíj pedig csak az öregségi nyugdíjkorhatárt, azaz a 62 éves kort betöltőknek jut majd, amelynek összegét 80 ezer forintban maximalizálnák. Az állami vállalatoknál az igazgatósági, felügyelőbizottsági és kuratóriumi tagok illetményét 10 százalékkal csökkentenék, s ezen társaságok vezetői sem részesednének a 13. havi bérből, valamint a jutalmakból. A kormányfő szerint a legrosszabb esetre kell készülni, vagyis egy recesszióval küszködő európai környezetre, amelyben az ország GDP-je jövőre egy százalékkal visszaesik, a hiánycélt pedig 2,6 százalékra csökkentik. Ezért kell csökkenteni az állami kiadásokat – jegyezte meg. Az IMF hitelkeret-megállapodásról szólva Gyurcsány Ferenc azt mondta: a valutaalap azt kéri, hogy ne vállaljunk több fizetési kötelezettséget, mint amennyi pénzünk lesz jövőre, másrészt, az adóbevételek ne csökkenjenek. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy leállítják a kormányzati kommunikációs tevékenység nagy részét, ám nem az egészet, s visszafogják az autó- és bútorbeszerzéseket, valamint a telefonköltségeket. Egyben javasolta, hozzanak létre egy 1000 milliárdos növekedési alapot annak érdekében, hogy csökkentsék a vállalkozások működési kockázatait, segítsék a növekedést és a munkahelyek megőrzését. Ennek forrását az adórendszeren belüli átcsoportosításokban látja Gyurcsány. A szociális rendszert szintén átalakítaná a kormányfő, ám ennek részletéről sem beszélt, pusztán azt mondta: érvényre kell juttatni a rászorultság és a segély helyett munka elvét.
Orbán Viktor tegnap délután úgy reagált az IMF-fel kötendő hitelszerződésre: „pontosan tudjuk, hogy ez Magyarország számára szuverenitása egy részének elvesztését jelenti. Gazdaságpolitikája alakításának fontos kérdéseiben Magyarország elveszíti az önállóságát.” Szégyen, hogy ide jutottunk – hangsúlyozta a Fidesz elnöke. A Budapesten zajló III. Energiafórumon mondott beszédében Orbán Viktor közölte, hogy az Európai Unión belül Magyarország lesz az első tagállam, amelynek megállapodást kell kötnie az IMF-fel a pénzügyi válságból való kijutásról. Szerinte ezzel visszajutunk oda, ahol tíz éve voltunk, amikor Magyarország kijelenthette, hogy már nincsen szüksége nemzetközi pénzügyi segítségre. Emlékeztetett: 1998-ban miniszterelnökként ő jelentette be, hogy Magyarország megszabadult IMF-kötöttségeitől, mert az unió jövendő tagjaként olcsóbban jutott akkor forrásokhoz a nemzetközi pénzpiacon, mint a valutaalaptól. – Az európai uniós tagság feltétele valamilyen fajta érettség, gazdasági fejlettség, amely kizárja békés, konszolidált helyzetben, hogy az IMF által nyújtott rendkívüli segítségre szoruljon egy ország – fogalmazott a volt miniszterelnök. – Ennyi erővel az afrikai nemzetek szövetségéhez is csatlakozhattunk volna, hiszen leginkább a fejlődő államoknak van szükségük arra, hogy az IMF kisegítse őket. Orbán szerint most jönnek elő a magyar gazdaság és pénzügyi rendszer gyengeségei, amelyek „békeidőben nem voltak olyan szemet szúrók, mint amilyenekké most váltak.”
Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke az ötpárti találkozón egyértelműen kommunikációs fogásnak nevezte a Gyurcsány Ferenc által összehívott megbeszélést. Kijelentette: más országokban nem nyilvános PR-eseményeket szerveznek, hanem a kormány villámgyors döntéseket hoz, érdemben reagálnak a válságra. – Miniszterelnök úr, ez így nem fog menni. Az ország érdekében a legjobb döntés az lenne, hogy visszaadja megbízatását a köztársasági elnöknek, az államfő pedig olyan politikusnak ad megbízást, aki megpróbál parlamenti többséget teremteni a válságkezelő kormánynak – hangoztatta Kósa. A debreceni polgármester emlékeztette a kormányfőt őszödi beszédére, vagyis az ország tönkretételére is. Hozzátette, a hitelesség elengedhetetlen a válságkezelésnél, annak az esélye pedig szinte zéró, hogy Gyurcsány Ferenccel kilábal az ország a válságból. Az IMF-szerződésről Kósa Lajos úgy vélekedett: az Európai Központi Bankhoz történő fordulás teljesen kézenfekvő, de a valutaalap-támogatás igénylése már rendkívül elgondolkodtató, mert ilyen kereteket a harmadik világ kiszolgáltatott országai kaptak eddig. – A pénzügyi válság kapcsán a felelősség nem osztható meg kormány és ellenzék között – ezt már Varga Mihály közölte. A Fidesz alelnöke hozzátette: az IMF segítségére jelenleg Pakisztán, Fehéroroszország és Ukrajna szorul rá, azaz hazánk most egy olyan csoportba került bele, ahová korábban nem tartozott. Az Orbán-kormány pénzügyminisztere arra is emlékeztetett, hogy a magyar gazdaságpolitikát évek óta övező hiteltelenség miatt hazánk évente mintegy 400 milliárd forinttal magasabb kamatterhet kénytelen kifizetni a többi régiós országhoz viszonyítva. A KDNP-t képviselő Hargitai János arra kérte Gyurcsány Ferencet, hogy az IMF-hitel felvételét próbálja meg elkerülni az ország, mert az nem mehet a családok egzisztenciájának rovására.
Fodor Gábor SZDSZ-elnök arról beszélt, hogy a kormány által tervezett intézkedések jelentős része elkerülhetetlen, és irányuk is helyes. – Ám akkor tudják azokat támogatni, ha „világos jelét” látja annak, hogy a kormány az önkormányzati és az adóreform mellé áll – tette hozzá. Dávid Ibolya, az MDF elnöke arra figyelmeztetett, hogy Magyarország versenytársainál lényegesen sérülékenyebb, ezt pedig elsősorban a 2002 óta kormányzó szocialista–szabad demokrata kormánykoalíció intézkedései, legfőképp a száznapos program lépései idézték elő.
Noha valamennyi ellenzéki párt az IMF-megállapodás részleteire volt kíváncsi, Gyurcsány Ferenc válaszában csak kevés konkrétumot ismertetett. Az IMF-csomag árával kapcsolatban annyit közölt, hogy az elmúlt hetekben a magyar állampapírpiacon kialakult hozamoknál lényegesen alacsonyabb kamatokat kell fizetnünk ezért a hitelért, ha lehívjuk. A kölcsönt úgynevezett rendelkezésre állási díj is terheli, de ennek pontos összegét a kormányfő szintén nem jelölte meg. A valutaalap segítségét a miniszterelnök tájékoztatása szerint közös levélben kell kérnie Simor Andrásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének és Veres János pénzügyminiszternek az IMF vezetőjétől, Dominique Strauss-Kahntól.
A teljes sajtónyilvánosság mellett lezajló ötpárti vita után a miniszterelnök külön sajtótájékoztatót is tartott. Ezen úgy fogalmazott: az Európai Unió és az IMF segítségének nincs ára, hazánk szabadon dönthet arról, hogyan kívánja végrehajtani az állami kiadások csökkentését. A kormányfő nem zárkózott el az adórendszer mihamarabbi átalakításától sem. Mint mondta, várják a kezdeményezéseket, s a kormány partner lesz az adórendszeren belüli átcsoportosításban, ha az a munkát terhelő adók csökkentésére irányul.
