Lech Walesát méltatták

Miközben szombaton Nicolas Sarkozy, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország államfőjeként az EU klímapolitikájáról tárgyalt Gdanskban az unió kelet-közép-európai tagországainak vezetőivel, köztük Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel, addig néhány száz méterre a balti filharmonikusok koncerttermében Lech Walesa, a Szolidaritás szakszervezet egykori vezetőjének, a demokratikus Lengyelország első elnökének érdemeit méltatták az ott egybegyűltek.

Huszonöt évvel azután tartották a megemlékezést, hogy a szabadságért és a demokráciáért vívott harcáért neki ítélték oda a Nobel-békedíjat. A Szolidaritás a Jövőért elnevezésű konferencián az ünnepelt Walesán kívül felszólalt többek között Nicolas Sarkozy, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, a dalai láma, Fredrik Willem de Klerk volt dél-afrikai elnök, és videoüzenetet küldött Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió kommunista pártjának utolsó főtitkára. Nicolas Sarkozy beszédében azt mondta, azért jött Gdanskba, hogy tisztelettel adózzon Lengyelországnak, egyben méltatta Walesa szerepét a vasfüggöny lebontásában. A dalai láma kifejtette, hogy a lengyelek meg tudták őrizni lelki erejüket és elszántságukat a múltbeli nehézségek ellenére. „Itt, Gdanskban önök megváltoztatták Európa és a világ történelmének menetét” – hangsúlyozta Barroso, aki szerint a Walesához hasonló vezetők nélkül nem élhetnénk ma egy egyesült Európában.
A meghívott magyar vendégek közül sokakat meglepett, hogy Gyurcsány Ferenc is beszédet mondhatott a kommunizmusellenes rendezvénynek is tekintett konferencián. Gyurcsány, a Kommunista Ifjúsági Szövetség volt vezetője beszédében kifejtette, Lengyelország kulcsszerepet játszik a kelet-közép-európai országok közös uniós álláspontjának kialakításában, Varsó nélkül a régió nem lehet sikeres. „Hiba lenne azt gondolni, hogy a régió országai külön-külön célba érhetnek” – mondta Gyurcsány, ezzel lényegében megismételve Orbán Viktor október végén, a Budapesten rendezett harmadik energiafórumon kifejtett gondolatait. A Fidesz elnöke ekkor azt mondta, a térség Nyugat-Európához való felzárkózásához Közép-Európának összefogásra van szüksége, amelynek alapjait Magyarországnak és Lengyelországnak mint két baráti államnak kell létrehoznia. Gyurcsány szombaton arról is beszélt, hogy az EU-nak a globális politikát alakító tényezővé kell válnia. Rámutatott, hogy az unió nem tudott fellépni a gazdasági válság ügyében, és az egyes tagállamokra hagyta a válság kezelésére vonatkozó döntéseket. A konferencián Abdullah szaúdi uralkodónak ítélték oda az első Lech Walesa-díjat, a vallási felekezetek közötti párbeszéd előmozdításáért.
A konferencia keretein belül külön megbeszélést folytatott a dalai lámával Nicolas Sárkozy. A francia elnök az első olyan európai vezető, aki az EU soros elnökeként ezt megtette, mint ismeretes, ezzel a gesztusával előre felháborította Pekinget, amely a december 1-jére tervezett EU–Kína csúcstalálkozót lemondta. „Az EU elnökeként szabad vagyok, vannak értékeim és meggyőződéseim. Ne szítsuk a feszültséget, a világnak nincs erre szüksége” – üzent Kínának Sarkozy, egyben hangsúlyozta, Tibetet Kína részének tekinti. Peking a találkozó után hevesen tiltakozott a megbeszélés miatt. Az Új Kína hivatalos hírügynökség szerint Ho Ja-fej külügyminiszter-helyettes bekérette Hervé Ladsous francia nagykövetet. „Ez a helytelen francia cselekedet durva beavatkozás Kína belügyeibe, és durván sérti a kínaiak érzelmeit” – mondta a külügyminiszter-helyettes, politikai huligánnak nevezve a tibeti vallási vezetőt.