Új törvényt akarnak a húsiparosok

Az érvényes kereskedelmi törvény és etikai kódex ellenére egyes kereskedelmi láncok visszaélnek jelentős piaci erejükkel – állítják a beszállítók, míg a kereskedők szerint az áruházláncok és a termelők egyaránt a szűkülő piac foglyai.

Követeljük, hogy az áruházláncok tartsák be a magyar törvényeket! – talán ez a legelgondolkodtatóbb pontja annak a petíciónak, amelyet tegnap a baromfi-, a hús- és a tejtermék termékpálya szereplőinek közös demonstrációs bizottsága adott át a kereskedelmi láncok képviselőinek. A kérelemnek félpályás útlezárással adtak nyomatékot a tejtermelők és a sertéstartók a Gyál és Alsónémedi között található Tesco, illetve Penny Market raktárbázisok közelében. Az akcióval azt akarták elérni, hogy a nagy áruházláncok a magyar árukat legalább 80 százalékos arányban kínálják az áruházak polcain, tartsák be a 30 napos fizetési határidőt, s ne éljenek vissza gazdasági erőfölényükkel.
Ha a demonstrálók úgy vélik, hogy a kereskedelmi láncok nem tartják be a magyar törvényeket, akkor forduljanak a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) – mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elnöke. Az érdek-képviseleti vezető meglátása szerint a jelenleg érvényben lévő 2005-ös kereskedelmi törvény európai mércével mérve is szigorú. A jelentős piaci erővel rendelkező, azaz a 100 milliárd forint éves forgalmat bonyolító cégeket térségünkben először a magyar jogszabály korlátozta, s ezt követték a cseh, lengyel, román törvények. Vámos György azt javasolta a beszállítóknak, hogy ha üzleti érdekeiket veszélyeztetve érzik a hatóságnak tett bejelentéssel, akkor szakmai szervezeteiken keresztül jelezzék a jogtalanságokat, amely így anonimitást biztosít a kárt szenvedett cégnek. A kereskedők nem érdekeltek a feszültségek fokozódásában, s igyekeznek békés úton rendezni a konfliktusokat, de arra kérik a beszállítókat, termelőket, hogy az európai uniós piaci helyzetből fakadó nehézségekért ne az üzletláncokat hibáztassák – mondta Vámos György. Tudomásul kell venni, hogy most felesleg van a piacon Európa-szerte, ezért nehéz értékesíteni a tejtermékeket. Most csökkennek az árak, míg néhány hónapja emelkedtek. De ennek a helyzetnek egyaránt foglyai mind a kereskedők, mind a beszállítók. Az OKSZ tárgyalásokat folytat a szakminisztériummal, hogy megoldást találjanak a helyzetre – mondta Vámos.
A petícióban szereplő kérés, hogy a multinacionális láncok tartsák be a kereskedelmi törvényt, azért nem felesleges, mert a joggyakorlat azt mutatja, egyes kereskedelmi cégek igenis megszegik a szabályokat – mondta lapunk kérdésére Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A szervezet mindenben egyetért a petícióban megfogalmazottakkal, hangsúlyozta az elnök, a tegnapi demonstráción azért nem vettek részt, mert a tárgyalásokat célravezetőbb eszköznek tartják. Éder Tamás szerint releváns a jogszabály betartására vonatkozó követelés, ugyanis a törvény betűje szerinti jelentős piaci erővel való visszaélést szinte lehetetlen bizonyítani. „De jure” nincs visszaélés, „de facto” azonban igenis van. Amikor megkötik a szerződéseket, a beszállító kénytelen elfogadni olyan pontokat is, amelyek jogellenesek, különben elesne az üzlettől. A kereskedelmi lánc így kihasználja a beszállító kiszolgáltatott helyzetét, vagyis visszaél jelentős piaci erejével. Persze kereshetne jogorvoslati fórumot, vagyis a GVH-hoz fordulhatna az a beszállító, amelyiket sérelem ér. Csakhogy a „feljelentő” számolhat azzal, hogy elveszti piacát, amely egy-egy áruházlánc tekintetében legalább 20 százalék. Vámos György tanácsával sem menne sokra a panaszos beszállító – véli Éder Tamás. Ha az illető cég szakmai szervezet háta mögé bújna, a bejelentés tárgya alapján akkor is könynyen azonosíthatja a kereskedelmi lánc a bejelentőt, amely aztán így ugyanarra a sorsra jut, mint ha névvel tette volna meg a panaszát. A környező országok jogalkotási gyakorlata azt mutatja, hogy van megoldás az aszimmetrikus helyzetre – mondta a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. Cseh, lengyel minták alapján be lehetne cikkelyezni a törvénybe, hogy a másodlagos visszatérítések – mint a polcpénz és egyéb bónuszok – mértéke nem haladhatja meg az 5 százalékot. Ma ez a mérték extrém esetben elérheti az 50-et is. A másik megoldás, hogy olyan etikai kódexet alkotnak, amelyet nemcsak a kereskedők, mint a mai magyar kódex, de a beszállítók is elfogadnak, s amely megállapításainak jelentős – negatív – reklámértéke van a piacon – mondta Éder Tamás. Jelenleg egy ilyen etikai kódex megalkotásán fáradoznak a beszállítók a minisztériummal közösen.