Turizmus: nehéz számtan. Vannak, akik azt remélik: a gazdasági válságot akár rövid vagy középtávon is képes kiheverni a hazai idegenforgalom. Idén főként a közeli országok utazóira számíthatunk. A még mindig a legnagyobb beutazóforgalmat jelentő német turisták nyáron feltehetőleg nem a Karib-tengerhez vagy Hawaiira repülnek majd, újra a Balatonhoz jönnek – mondta el lapunknak reményeit Kovács Miklós, az ágazatot felügyelő önkormányzati tárca szakállamtitkára. Ami pedig honfitársaink utazásait illeti, az államtitkár szkeptikus, mert kiszámíthatatlannak tartja, hogy a munkáltatók mennyi üdülési csekkel ajándékozzák meg alkalmazottaikat. Kovács Miklós szerint a szállodák téli kihasználtsága már érzékelhetően tükrözi a gazdasági gondokat. Egy zamárdi panziótulajdonos ezzel kapcsolatban lapunknak megjegyezte: évtizedek óta nem volt példa arra, hogy a fővároshoz legközelebb eső balatoni üdülővárosban a kéttucatnyi vendéglátóhely közül egy sem nyitott ki december 31-én, mert nem volt igény közös szilveszteri mulatozásra. (G. J. A.)
Ellentétes trendek érvényesülnek a turizmusban: nő az érdeklődés a luxusutazások iránt, ugyanakkor minden eddiginél többen keresik az olcsó utakat – derül ki egy friss nemzetközi kutatásból. Az emberek többségének kedve ugyan lenne, pénze viszont már annál kevésbé van az utazásra, ezért a berlini ITB turisztikai vásár megbízásából készített felmérés szerint az idén a last minute, vagyis az utolsó pillanatban meghirdetett, olcsóbb nyaralás lesz népszerű világszerte.
A gazdasági bizonytalanság, a jövedelmek csökkenése, a visszafogott fogyasztás és az utazások elhalasztása jó időre visszavetik turizmusunkat, amit a hazai vendégek spórolása is nehezít – vázolta a hazai válság sújtotta helyzetet a Magyar Turizmus (MT) Zrt. Kiderült, a szállodákban már hónapok óta érezhető a krízis, és ahol még nincs bevételcsökkenés, 2009-ben ott is komoly változásokra számítanak. A nagy láncok a szakmai rendezvények, konferenciák elmaradásáról számolnak be, és az egyéni üzleti utazók között is egyre többen vannak, akik egyetlen éjszakát sem töltenek Magyarországon. Mostanra a szabadidős utazások területén is érezhetők a negatív hatások, így összességében milliárdokban lesz mérhető az év végére az ágazat vesztesége. Az MT Zrt. emiatt szerényebbre is hangolta a 2009-re szóló marketingtervét, és elsősorban a magyarokat, valamint a szomszédos országok polgárait célozza kampányaival. A magyar hotelek helyzete azonban már a válság előtt sem volt könnyű, aminek hátterében az infláció, a magas adóterhek, az euró–forint árfolyam, illetve a kínálat bővülése áll. Ráadásul a turizmus legnagyobb vesztese idén vélhetőleg Budapest lesz, ahol derűlátó becslések szerint is tízszázalékos forgalomcsökkenés várható. Ezzel együtt kedvezően alakultak Magyarország szempontjából a külföldi turistáktól származó bevételek: a múlt év első tizenegy hónapjában 17,6 százalékkal több devizára tett szert az ágazat – közölte a Magyar Turizmus Zrt. a jegybank által közzétett fizetési mérleg adatai alapján tegnap.
A gazdasági krízisnek ugyanakkor furcsa módon nyertese is lehet, ilyen a luxusutaztatók szűk piaca. – Azokat ugyanis, akik megengedhetik maguknak a drága nyaralást, nem rettentik el a kieső bérekről és az általános recesszióról szóló hírek, és a szolgáltatók is jobban keresik a tehetős ügyfeleket. A válsággal változó utazási szokások hűen tükrözik a szegények és a gazdagok között tátongó egyre mélyebb szakadékot – jegyzi meg az ITB tanulmánya. A nehézségek ellenére a luxusutak iránti érdeklődés nem csökkent, a téli szezonban sem panaszkodhatnak az erre szakosodott irodák – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő érintett. Megtudtuk: itthon nagyjából két-háromezer fős azoknak a tábora, akik rendszeresen útnak indulnak a pálmafák felé, fejenként legkevesebb félmillió forintot áldozva luxuspihenésre.
A hazai tapasztalatok szerint még mindig jellemző az is, hogy a tehetős turisták nem itthonról, hanem külföldről indulnak útnak a távolba azért, hogy elkerüljék a vagyongyarapodást firtató adóhatóság figyelmét. Ezt igazolják a legfrissebb hazai repülőjegy-eladási statisztikák is: decemberben ugyanis folytatódott a magyarországi utaztatók által eladott repülőjegyek forgalmának ősz óta tartó visszaesése. A Nemzetközi Légiforgalmi Szövetség (IATA) adatai alapján 2007 decemberében több mint 3,3 milliárd forintért adtak el itthon repülőjegyet, a múlt év végén viszont már csak 2,7 milliárdért repültek a honfitársak – írja a Turizmusonline.hu internetes szaklap.
Az IATA a napokban közreadta a 2009-es évvel kapcsolatos várakozásait is. A világ légitársaságait tömörítő szervezet szerint idén a légicégek összesen 2,5 milliárd dolláros veszteségre számíthatnak, az ágazat bevétele 501 milliárd dollárral csökken, ami 35 milliárd dollárral kevesebb a 2008-ra tervezett bevételeknél. Ezzel már második éve apad a légicégek kasszája, amire 2002-ben volt legutóbb példa. Az IATA arra számít, idén három százalékkal kevesebben utaznak majd repülővel, így a 2001-es amerikai terrortámadás miatt regisztrált visszaesés után ez lesz az első olyan év, amikor csökken a nemzetközi forgalom. Az IATA előrejelzése alapján ebben az évben az olaj hordónkénti ára átlagosan 60 dollár körül alakul, így a légitársaságok összes üzemanyagköltsége 142 millió dollárra rúg majd. Európával kapcsolatban azt jósolják, hogy 2009-ben megtízszereződik az öreg kontinens légitársaságainak vesztesége, és eléri az egymilliárd dollárt. Hamarosan tömeges elbocsátások várhatók.
