Elutasítják Bush örökségét

A tavalyi amerikai elnökválasztási kampány idején Barack Obama demokrata jelölt mindvégig határozottan képviselte azt az elképzelését, hogy megválasztása esetén két éven belül bezáratja a Kubán felépített amerikai haditengerészeti támaszponton létesített börtöntábort, amelyben az Egyesült Államok 2002 óta több száz embert tartott fogva, többségüket vádemelés nélkül. A világ számos országából Guantánamóba került foglyok terrorizmussal gyanúsított személyek, úgynevezett ellenséges harcosok, akiknek emberi jogait jogvédő szervezetek szerint nemcsak megsértették, de embertelen és megalázó bánásmódban is részük volt.
Guantánamón mintegy 250 rabot tartanak még fogva, köztük hatvan olyan – kínai, üzbegisztáni, algériai, líbiai állampolgárságú – személyt, akiket az Egyesült Államok szabadon bocsátana, de attól tart, hogy hazájukban üldöztetés várja őket, ezért befogadó országot keres számukra. A börtöntábor fokozatos felszámolása érdekében befogadó országokat kell találni azoknak a foglyoknak is, akiket nem bocsátanak szabadon, de nem is kerülnek amerikai hadbíróság elé. Többségük jemeni, szaúdi és afgán állampolgár. George W. Bush kormányzata az előző év végén mintegy száz ország segítségét kérte ez ügyben, ám az első reakciók nem biztatók Washington számára.
Elsőként a „terrorizmus elleni háborúban” szoros szövetségesként számon tartott Ausztrália utasította el a rabok befogadását. Az ausztrál közvélemény hevesen ellenzi, hogy Guantánamóról bárkit is befogadjanak, hiszen a guantánamói börtöntábor az agresszív kihallgatási taktikák jelképévé vált. Hasonló nyilatkozatot adott ki a napokban Ausztria külügyminisztere is, mondván, a bécsi kormány megítélése szerint olyan problémáról van szó, amelyet az USA maga okozott, tehát neki is kell megoldania. Felkérés érkezett Nagy-Britanniához is, amely Tony Blair miniszterelnöksége óta különösen „különleges viszonyt” ápol Amerikával. Bár London hivatalosan nem mondott nemet, politikai vita folyik az ügyről, különösen amiatt, hogy nem tudni, milyen státussal illetik majd a terrorizmussal gyanúsított személyeket a befogadó országokban. A felkért európai államok közül Portugália és Albánia mutat hajlandóságot arra, hogy befogadjon guantánamói foglyokat, míg Franciaország, Németország és Svájc mérlegeli a lehetőséget.

Bagrami kérelem. Az afganisztáni Bagram légi támaszpontján működő amerikai börtön négy foglya azt kérte egy washingtoni bíróságtól, hogy polgári eljárásban támadhassák meg őrizetben tartásuk jogszerűségét. Kérelmüket az USA legfelső bíróságának tavalyi ítéletére alapozzák, amely a Guantánamón őrzött társaiknak már biztosította a polgári perhez való jogot. (MTI)