Novák Tamás vállalkozó korábban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy saját költségen egy, a magyarság őstörténetét és kultúráját bemutató üdülőfalut épített a Vas megyei Velem község közelében. Később Nemzeti kávézót nyitott Budapest belvárosában, amely rövid idő alatt kedvelt találkozóhely lett. Most újabb ötlettel, a Magyarok piacával állt elő.
Az üzleti életben „piackirályként” ismert vállalkozó nem titkolja, hogy már 18 éve működtetett piacot a rákospalotai felüljáró alatt. – Több mint 18 éve, 1990. május 23-án nyitottam meg itt Rákospalotán, a vasútállomás és a felüljáró mellett a mostani létesítmény elődjét, amely az úgynevezett lengyel piacot váltotta ki. A pályázatot az akkori, területileg illetékes tanács írta ki, és a tenderen az én beadványom győzött. Az volt a feladat, hogy az addigi anarchikus állapotot szüntessem meg, és szervezett keretek között, körbekerítve, kulturáltan működtessem tovább a piacot – emlékezik a kezdeti időkre Novák.
A piac azóta is működik, de a vállalkozó, követve a napi eseményeket, arra figyelt fel, hogy az egész országot elárasztó üzletláncokból egyre több magyar őstermelő és kistermelő szorul ki. Fájlalta, hogy az alacsony árak és a kilátástalannak tűnő piaci viszonyok miatt a gazdák az utcára és a bevásárlóközpontok elé öntötték a dinnyét, a meggyet és a többi gyümölcsöt. Szerinte ilyet egy nemzeti érzelmű gazda nem tehet, nem teheti tönkre saját termékeit, és még akkor is jobban jár, ha olcsóbban értékesíti az árucikkeit. – Ezek a gazdák nem tudják vállalni az árversenyt, ráadásul nem tudnak akkora mennyiséget előállítani, ami a bevásárlóközpontok számára szükséges lenne, és a minőség állandóságát sem tudják garantálni – mutat rá a probléma lényegére Novák Tamás. Mint mondja, a piac nekik jelent óriási lehetőséget: itt megjelenhetnek az általuk előállított élelmiszerrel és kézművestermékekkel, a vásárlók pedig jó minőségű és olcsó magyar árukhoz juthatnak hozzá. Egyedül a déligyümölcsöt hozzák külföldről, mert azt itthon megfelelő minőségben nem lehet termeszteni.
A vállalkozó több fontos alapelvet is lefektetett a piac működésével kapcsolatban, így például igyekeznek elérni, hogy az árusok mindennap megjelenjenek termékeikkel; az állandó választék és minőség a vásárlók érdekeit szolgálja. Árplafon nincs, árkategóriákat nem határozhatnak meg, de figyelemmel kísérik a piac működését, és ha azt veszik észre, hogy valaki túl nagy hasznot akar szakítani, akkor annak kiadják az útját. – Nem engedjük meg, hogy valaki feszített áron értékesítse portékáját, a vásárlók itt megfizethető és jó minőségű termékeket találnak – teszi hozzá. A feltételeket egyébként Novák Tamás minden érdeklődővel ismerteti, mielőtt helyet kapnának a piacon. Mint mondja, ő nem árul zsákbamacskát. A vállalkozó azonban nem állít lehetetlen követelményeket a gazdák elé, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy alig két hónap alatt gyakorlatilag megtelt a piac. A pavilonba a füstölt sonka, kolbász és szalonna ínycsiklandozó illata csalogatja a vevőket, és akit a húsáru magához vonzott, a zöldségek, gyümölcsök, kézműves és egyéb termékek széles választékából válogathat. Egy kedves, állig beöltözött hölgy a hidegben is a helyszínen szövi a szőnyeget, mint mondja, ha jó idő lesz, akkor a parkolóban felállított jurtában tart majd kézműves foglalkozásokat az érdeklődőknek. Az eladókat és vevőket itt nem csak az üzleti érdek köti össze, az egész csarnok apraja-nagyja a régi piacokat idéző „emberi” hangulatban éli életét.
Novák Tamás hangsúlyozza, a kezdeményezése kísérleti laboratóriumként működik, mert ha létesítménye elnyeri a vásárlók tetszését, akkor a fővárosban és vidéken is több hasonló piac beindítását tervezi. Ami pedig az ellenérdekelt oldalt illeti: mint mondja, rosszakarókból már a kezdeti időszakban sem volt hiány. – Akadt olyan hatóság, amelynek a munkatársai azzal kezdték: mi az hogy Magyarok piaca? Erre azt válaszoltam, hogy ön is magyarul beszél, és egy magyar hivatalnak dolgozik, nem az ENSZ-nek vagy nem a KGB-nek – meséli negatív tapasztalatait a vállalkozó, hozzátéve: jellemző, hogy korábban senki nem támadta a Sanghai vagy Saigon elnevezésű piacait. Úgy látja, mostanra a hatóságok várakozó álláspontra helyezkedtek, keresik a fogást. – Keressék csak, mi meg dolgozunk – búcsúzik mosolyogva Novák.
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
