Magyarok piaca: mentőöv a hazai kistermelőknek

Alig másfél hónapja nyitotta meg kapuit Rákospalotán a Magyarok piaca, máris „intézményként” működik a XV. kerület szívében. Egyre több magyar őstermelő és kiskereskedő lát fantáziát és egyben kitörési pontot Novák Tamás vállalkozó partnereivel együtt megvalósított piacában, amelynek alapelve: magyar árut olcsón, jó minőségben, közvetlenül a termelőktől.

2009. 01. 18. 19:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Novák Tamás vállalkozó korábban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy saját költségen egy, a magyarság őstörténetét és kultúráját bemutató üdülőfalut épített a Vas megyei Velem község közelében. Később Nemzeti kávézót nyitott Budapest belvárosában, amely rövid idő alatt kedvelt találkozóhely lett. Most újabb ötlettel, a Magyarok piacával állt elő.
Az üzleti életben „piackirályként” ismert vállalkozó nem titkolja, hogy már 18 éve működtetett piacot a rákospalotai felüljáró alatt. – Több mint 18 éve, 1990. május 23-án nyitottam meg itt Rákospalotán, a vasútállomás és a felüljáró mellett a mostani létesítmény elődjét, amely az úgynevezett lengyel piacot váltotta ki. A pályázatot az akkori, területileg illetékes tanács írta ki, és a tenderen az én beadványom győzött. Az volt a feladat, hogy az addigi anarchikus állapotot szüntessem meg, és szervezett keretek között, körbekerítve, kulturáltan működtessem tovább a piacot – emlékezik a kezdeti időkre Novák.
A piac azóta is működik, de a vállalkozó, követve a napi eseményeket, arra figyelt fel, hogy az egész országot elárasztó üzletláncokból egyre több magyar őstermelő és kistermelő szorul ki. Fájlalta, hogy az alacsony árak és a kilátástalannak tűnő piaci viszonyok miatt a gazdák az utcára és a bevásárlóközpontok elé öntötték a dinnyét, a meggyet és a többi gyümölcsöt. Szerinte ilyet egy nemzeti érzelmű gazda nem tehet, nem teheti tönkre saját termékeit, és még akkor is jobban jár, ha olcsóbban értékesíti az árucikkeit. – Ezek a gazdák nem tudják vállalni az árversenyt, ráadásul nem tudnak akkora mennyiséget előállítani, ami a bevásárlóközpontok számára szükséges lenne, és a minőség állandóságát sem tudják garantálni – mutat rá a probléma lényegére Novák Tamás. Mint mondja, a piac nekik jelent óriási lehetőséget: itt megjelenhetnek az általuk előállított élelmiszerrel és kézművestermékekkel, a vásárlók pedig jó minőségű és olcsó magyar árukhoz juthatnak hozzá. Egyedül a déligyümölcsöt hozzák külföldről, mert azt itthon megfelelő minőségben nem lehet termeszteni.
A vállalkozó több fontos alapelvet is lefektetett a piac működésével kapcsolatban, így például igyekeznek elérni, hogy az árusok mindennap megjelenjenek termékeikkel; az állandó választék és minőség a vásárlók érdekeit szolgálja. Árplafon nincs, árkategóriákat nem határozhatnak meg, de figyelemmel kísérik a piac működését, és ha azt veszik észre, hogy valaki túl nagy hasznot akar szakítani, akkor annak kiadják az útját. – Nem engedjük meg, hogy valaki feszített áron értékesítse portékáját, a vásárlók itt megfizethető és jó minőségű termékeket találnak – teszi hozzá. A feltételeket egyébként Novák Tamás minden érdeklődővel ismerteti, mielőtt helyet kapnának a piacon. Mint mondja, ő nem árul zsákbamacskát. A vállalkozó azonban nem állít lehetetlen követelményeket a gazdák elé, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy alig két hónap alatt gyakorlatilag megtelt a piac. A pavilonba a füstölt sonka, kolbász és szalonna ínycsiklandozó illata csalogatja a vevőket, és akit a húsáru magához vonzott, a zöldségek, gyümölcsök, kézműves és egyéb termékek széles választékából válogathat. Egy kedves, állig beöltözött hölgy a hidegben is a helyszínen szövi a szőnyeget, mint mondja, ha jó idő lesz, akkor a parkolóban felállított jurtában tart majd kézműves foglalkozásokat az érdeklődőknek. Az eladókat és vevőket itt nem csak az üzleti érdek köti össze, az egész csarnok apraja-nagyja a régi piacokat idéző „emberi” hangulatban éli életét.
Novák Tamás hangsúlyozza, a kezdeményezése kísérleti laboratóriumként működik, mert ha létesítménye elnyeri a vásárlók tetszését, akkor a fővárosban és vidéken is több hasonló piac beindítását tervezi. Ami pedig az ellenérdekelt oldalt illeti: mint mondja, rosszakarókból már a kezdeti időszakban sem volt hiány. – Akadt olyan hatóság, amelynek a munkatársai azzal kezdték: mi az hogy Magyarok piaca? Erre azt válaszoltam, hogy ön is magyarul beszél, és egy magyar hivatalnak dolgozik, nem az ENSZ-nek vagy nem a KGB-nek – meséli negatív tapasztalatait a vállalkozó, hozzátéve: jellemző, hogy korábban senki nem támadta a Sanghai vagy Saigon elnevezésű piacait. Úgy látja, mostanra a hatóságok várakozó álláspontra helyezkedtek, keresik a fogást. – Keressék csak, mi meg dolgozunk – búcsúzik mosolyogva Novák.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.