A szállók csődje jöhet

Jelentős forgalomcsökkenést, a többnyire magas kamatú hitelekből felépített szállodák csődjét és tömeges létszámleépítést eredményezhet a belföldi turizmusban a kormány azon elképzelése, miszerint a jövőben megsarcolja a jelenleg a minimálbér értékéig adómentes üdülési csekket – véli a Vállalkozók Országos Szövetsége és több ágazati szervezet.

2009. 03. 04. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Románia támogat. Sürgősségi rendelettel vezetik be Romániában az üdülési csekkeket – adta hírül a minap a távirati iroda. Az aradi Nyugati Jelen napilap szerint a nemzetközi gazdasági válság idején ezzel az intézkedéssel is támogatja a román kormány a belföldi turizmus fejlődését, a turizmusból élő kis- és középvállalkozásokat. Az üdülési csekkek bevezetése a Boc-kormány válságintézkedései között szerepelt, amelyet januárban vitatott meg a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. A román kabinet döntése értelmében az intézkedés kétmilliárd lejes (140 milliárd forintos) költséget jelent a büdzsének, azaz a GDP 0,35 százalékát.


Ismét kormányzati elképzelés borzolja a GDP 10 százalékát termelő turizmuságazat szolgáltatóinak kedélyeit, a múlt héten bejelentett megszorítások részeként ugyanis a jövőben megadóztatnák az üdülési csekkeket is. A tervek szerint 2010-től az üdülési csekkre is kiterjesztik a 11 százalékos járulékot, emellett a juttatások összege a személyi jövedelemadó alapjába is beleszámít majd. Jelenleg a 71 500 forintos minimálbér értékéig adható adó és járulék nélkül üdülési csekk, amely tizenhétféle szolgáltatásra használható fel.
A Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) Idegenforgalmi Tagozata szerint az üdülési csekk megadóztatása beláthatatlan következményekkel járhat, hiszen az adóbevételt növelő hatással ellentétben sokkal inkább súlyos makrogazdasági következményekkel kell számolni.
Az eddigi számok alapján egyértelmű, hogy az üdülési csekk komoly mankót jelent a több sebből vérző hazai turizmusnak, hiszen az abból eredő bevételt megduplázza az az összeg, amit a munkavállalók az üdülésük során elköltenek. Ez viszont jelentős áfabevételt, illetve társasági adóbevételt jelent az államnak. Ha viszont adóval terhelnék a juttatást, a munkáltatók jelentős része minimum az adó mértékével csökkentené vagy akár meg is szüntetné az üdülési csekk adományozását, ami még nehezebb helyzetbe hozná az ágazati szereplőket: további forgalomcsökkenést, súlyos versenyhátrányt és tömeges létszámleépítéseket okozna, ráadásul a többnyire magas hitelekkel megvalósított szállodák becsődölését is meggyorsítaná – véli a VOSZ. A munkavállalók közül pedig rengetegen elvesztenék éves pihenésük pénzügyi alapjának nagy részét, mivel manapság egyre kevesebbeknek futja önerőből a családi nyaralásra.
A szervezet szerint ugyanez igaz az étkezési hozzájárulás megadóztatására is. A szakértők úgy látják: a magyar munkáltatók azért küzdenek, hogy átvészeljék ezt a nehéz gazdasági időszakot, s jövőre sem lesznek abban a helyzetben, hogy további terheket vállaljanak fel. Így kényszerűen csökkenteni fogják az étkezési hozzájárulás és az üdülési támogatás mértékét, ami visszahat majd a munkavállalók, különösen a képzetlenebbek táplálkozására, vagyis életminőségére.
Lényegében a kormány által bevezetni szánt járulékcsökkentések, ugyanakkor az EHO megemelése, illetve az áfaemelés együttes hatása inkább sújtja az ágazatot, mint segítené azt – közölte a VOSZ, amely állásponttal valamennyi turisztikai szövetség egyetért. Már csak amiatt is, mert a külföldi vendégek elmaradása miatt az elmúlt két évben előtérbe került a belföldi turizmus, amely bevételeinek 80 százaléka eddig a készpénz-helyettesítő bónok által keletkezett. – Ha az állam járulékkal terheli meg az üdülési csekket, akkor mindenképpen többet veszít, mint amennyit nyer – mondta a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója az Info rádióban a minap. Róna Iván kifejtette: tavaly 30 milliárd forint értékű üdülési csekket adtak el, de a járulékkal terhelt juttatás már közel sem lesz ilyen népszerű a munkáltatók körében.
A 2008-ban eladott csekkek felét a szállodákban használták fel a polgárok, mégpedig főként vidéken: így például a Balatonon, Hajdúszoboszlón, Hévízen, Zalakaroson, Tapolcán – sorolta kérdésünkre a Magyar Szállodaszövetség titkára. Kovács István hangsúlyozta: nem értenek egyet az üdülési csekkek megadóztatásával, hiszen a hotelek joggal tartanak attól, hogy számottevően romlik a büdzséjük. A szakember hangsúlyozta: ez nagy gond, mivel eddig többek között az üdülési csekkek miatt fejlődött a vidéki házak belföldi forgalma, így viszont visszaeshet a hazai kereslet, ami az egyébként évek óta romló jövedelmezőséget csökkentené tovább.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.