Óriási gondot jelent a települési önkormányzatoknak a gyenge forint, mert a hitelek egy részét devizában vették fel – reagált megkeresésünkre Gémesi György. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azonban konkrét számot nem tudott mondani arra vonatkozóan, hogy pontosan hány önkormányzat van bajban. – Az biztos, hogy az önkormányzatok adósságállománya 800 milliárd forint, s ennek a felét az elmúlt két évben vették fel, nagyobbrészt devizaalapú kötvény formájában – mutatott rá Gémesi György.
Több száz milliárdnyi
kötvénykibocsátás
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára nem ítélte ilyen súlyosnak a helyzetet. Zongor Gábor is azt említette, hogy a gyenge forint azoknál az önkormányzatoknál jelenthet majd problémát, amelyek kötvényt bocsátottak ki. – A gond azonban majd csak akkor jelentkezik, ha az önkormányzatok elkezdenek törleszteni. A kötvénykibocsátás mintegy 160 nagyvárosi és megyei önkormányzatot érint, de óriási összegről, több száz milliárd forintról van szó – mutatott rá a TÖOSZ főtitkára. Zongor Gábor rövid távon nagyobb problémának inkább azt tartaná, ha valóban bekövetkezne az áfaemelés. – Három százalékpontos áfaemelkedés nagy terhet rakna az önkormányzatokra, emiatt vannak félelmeink – tette hozzá.
Nosztalgiával gondolnak
az ígéretekre
Megkerestük a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökét is, aki szintén azon megyék miatt aggódik, amelyek nagy összegű svájcifrank- vagy euró- alapú kötvényt bocsátottak ki. Ódor Ferenc is megemlítette, hogy a gond majd akkor jelentkezik, ha az önkormányzatoknak el kell kezdeniük törleszteni a tőkét. – Több megye 150-160 forintos svájcifrank-árfolyamon bocsátott ki kötvényt, s ha most kellene megkezdeni a törlesztést, óriási bajban lennének, mert az alpesi fizetőeszköz 190 és 215 forint között mozog – jegyezte meg Ódor Ferenc. Hozzátette: az általa vezetett Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat bocsátotta ki a legtöbb kötvényt 8 milliárd forint értékben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 4 milliárd forint, míg Baranyában 3 milliárd értékű devizaalapú kötvényt „dobtak piacra”. Véleménye szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az egész önkormányzati rendszer eladósodott, a költségvetések évek óta nagyon rossz állapotban vannak. – Már-már nosztalgiával gondolunk arra az ígéretre, hogy „több pénzt az önkormányzatoknak”; persze ez egy újabb olyan dolog, amelyet nem tartanak be – hangsúlyozta Ódor Ferenc.
Egy hiteles kormányban
reménykednek
– Egyelőre csak a félévenkénti kamattörlesztésnél érzékeljük a gyenge forint hatásait, a mintegy 4 milliárd forint nagy része egyelőre kamatozik – jelentette ki Fejér Andor. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés Fidesz–KDNP-s elnöke elmondta: öt év türelmi idővel bocsátották ki a kötvényt, addig a tőkét nem kell törleszteniük. Arra a kérdésre, mi lenne, ha most kellene megkezdeniük a tőke törlesztését, annyit mondott, óriási bajban lennének, hiszen 164,2 forinton jegyezték a mintegy 24,5 millió svájci frank értékben kibocsátott kötvényeiket, az árfolyamvesztés pedig többletterheket róna rájuk. – Abban bízunk, hogy hamarosan lesz Magyarországnak egy normális gazdaságpolitikája és hiteles kormánya, és a helyzet stabilizálódni fog. Akkor nemcsak egy napra, hanem évekre előre is lehet majd nagy biztonsággal tervezni – fejtette ki Fejér Andor.
– A kormány ámokfutása miatt meggyengült forint hatásait saját üzleti tranzakciókkal tudtuk ellensúlyozni, így a 20 millió svájci frank értékben kibocsátott kötvény éppen hozott a konyhára – jelentette ki lapunknak Hargitai János, a Baranya Megyei Közgyűlés Fidesz–KDNP-s elnöke. Hozzátette: a mintegy 3 milliárd forint értékű öszszeget beruházásaik elindulásáig kamatoztatják. Emlékeztetett arra is, hogy 166 millió forint nyereséget könyvelhettek el azzal, hogy tavaly tartalék pénzüket másfél hónapig svájci frankban tartották. Mint mondta, az árfolyamvesztésnek persze ettől függetlenül vannak kockázatai, éppen azon gondolkodnak, hogy a gyenge forint miatt a valutaárfolyam-veszteséget egy külön biztosítási szerződéssel kivédjék-e. Kitért arra is, hogy az övék talán az egyedüli olyan önkormányzat, amely ebben a ciklusban nemcsak kamatot, de tőkét is törleszt 180 millió forint értékben.
– Ez is példa arra, hogy semmi felelőtlenséget nem teszünk, egy nagyon kiszámítható pálya mentén gazdálkodunk. Olyan beruházásokat hajtunk végre, amelyek korszerűsítik működésünket, és pénzmegtakarítást jelentenek. Ameddig nem tudjuk betonba önteni a pénzt, addig igyekszünk a saját eszközeinkkel ellensúlyozni a kormány tehetetlenségét, amely részben a gyenge forintban ölt testet – fűzte hozzá Hargitai.
Sípálya és kisbusz
Bár a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sátoraljaújhelyen is bocsátottak ki kötvényt, a város vezetésének a forint gyengülése most más miatt okoz fejtörést. Dankó Dénes, a település Fidesz–KDNP-s alpolgármestere elmondta, elnyertek egy uniós támogatást turisztikai központ megvalósítására. – Két olyan élményelemet építünk ki a hegyoldalba, amelynek külföldi a gyártója. Az egyik egy téli-nyári bobpálya, a másik egy szintén négy évszakos műanyag sípálya. A pályázatban azonban meghatározták, hogy milyen keretek között finanszírozzák az általunk benyújtott külföldről származó számlát. Nekünk nem mindegy, hogy idén milyen euró/forint árfolyam mellett kell törlesztenünk – közölte az alpolgármester, hozzátéve: a két összeg együtt meghaladja az 1,7 millió eurót. Ha elszáll a forint, amikor fizetniük kell, nehéz helyzetbe kerülnek.
– A forint gyengülése egyes kistelepüléseken is gondot okoz, főleg ott, ahol falugondnoki buszt vásároltak devizaalapú hitelre – tájékoztatta lapunkat a Magyar Faluszövetség elnöke. Szabó Gellért rámutatott arra, hogy a falvak esetében viszonylag kis összegekről lehet szó, de nekik néhány tízezer vagy százezer forint akkora megpróbáltatást jelent, mint egy nagy önkormányzatnak a százmilliós tételek.
A Somogy megyei Nemesdéd önkormányzata 2005-ben egy kisbuszt vásárolt svájcifrank-alapú hitelre. – A gépjárművel ebédeztetünk, gyermekeket és időseket szállítunk. Sokáig átlagosan 68 és 72 ezer forintot törlesztettünk havonta, s ez az öszszeg most felszökött 100 ezer forintra – panaszkodott Halászi Attiláné független polgármester. A településvezető kitért arra, hogy eleve forráshiányosak, s a forintgyengülés most további terhet rak rájuk. – Eddig 12 hónap viszonylatában maximum egymillió forinttal kalkuláltunk, ám így az összeg elérheti éves szinten a 1,5 millió forintot is – érzékeltette a nemesdédi önkormányzat pénzügyi terheit a polgármester.
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között