Valóban több a bűntett, ahol több roma él?

Van-e valóságalapja annak a felvetésnek, hogy a cigányok nagyobb arányban követnek el bűncselekményeket, mint a többségi polgártársaik? – kísérelte meg kideríteni lapunk. A népszámlálási és a bűnelkövetési adatok szerint a válasz igen. A lapunknak nyilatkozó szakértők úgy vélik, kell beszélni a jelenségről, ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy többféle adatot kell számba venni, mielőtt ítélkeznénk. Például azt, hogy a cigányok többnyire kisebb súlyú bűncselekményekért felelősek.

Amikor még nem volt tabutéma. Egy 1970-ben közzétett francia kutatás a következő megállapításokat tette: a cigányok által elkövetett bűncselekmények általános képét a kisebb súlyú bűncselekmények (lopások) jellemezték. A kiemelkedően súlyos bűncselekmények aránya nem magasabb, mint más népességben. Leggyakoribb bűncselekménytípusok: emberölések – legjellemzőbb féltékenységi indítékból, hivatalos személy elleni erőszak, vagyon elleni bűncselekmények. Egy 1979-ből származó csehszlovák felmérés szerint az öszszes cigány bűnelkövető aránya 3-4-szer magasabb volt, mint a nem cigány bűnelkövetőké. A fiatalkorú cigányok kriminalitása tízszerese volt a nem cigány fiatalkorúak bűnözésének. A leggyakoribb bűncselekmények a lopás, a testi sértés, a megrontás, a rablás voltak. Magyarországon 1975 és 1979 között tízezer lakosra jutó bűnelkövetők száma a nem cigányoknál 69,7, míg a cigányok esetében 133,3 fő volt. A fiatalkorúaknál ez a szám 118,3 míg a cigányoknál 342,7 fő. Tekintettel a két populáció eltérő korstruktúrájára, ténylegesen a cigányok esetében az összes elkövetőnél 2,2-szer, a fiatalkorúaknál 3,3-szor nagyobbak voltak ezek a mutatók. Egy 2007-es felmérés szerint a büntetés-végrehajtási intézetekben a fogvatartottakkal foglalkozók átlagosan 54 százalékra becsülték a cigány származásúak arányát. A legmagasabb arányt a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bv-intézet 90 százalékos értéke mutatja; a másik véglet Vas és Győr-Moson-Sopron megye: itt az elítélteknek csak 26 százaléka cigány származású.

Parázs vita folyik az utóbbi időben arról, hogy van-e összefüggés a bűnelkövetők száma és egy adott település etnikai viszonyai között. Ennek próbáltunk utánajárni a népszámlálási és kriminalisztikai adatsorok összehasonlításával. Két egymástól függetlenül elkészített anyagot vettünk alapul: az egyik a 2007-es egységes rendőrségi-ügyészségi bűnügyi statisztika (erübs), a másik a 2001-es népszámlálás ide vonatkozó adatsora. Az adatok pedig azt mutatták, hogy ahol nagyobb a roma kisebbséghez tartozók aránya, ott többnyire magasabb az elkövetett bűncselekmények száma is. Szakembereket arról kérdeztünk, hogy miről árulkodnak az adatok.
„Jogos a felvetés”
Ritter Ildikó, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa úgy véli, nagyon nagy bátorság kell ahhoz, hogy ezt a kérdést feszegesse valaki, ugyanakkor teljesen jogos a felvetés. – Lehet összefüggés egy adott településen élő romák aránya és a bűnelkövetők száma között, de az nem feltétlenül szignifikáns. A kérdést érdemes a jövedelmi helyzet, a szegénység és a rendőrség felderítési mutatóinak szemszögéből is megvizsgálni. Fontos lenne tisztázni, hogy ezek a körülmények menynyire játszanak közre a bűnözés nagyságában – jelentette ki Ritter Ildikó, aki kitért arra is, befolyásolhatja a statisztikai számok alakulását az is, hogy a romákat ugyanazért a bűncselekményért hamarabb ítélik letöltendő börtönbüntetésre, mint a nem romákat. – A rendőrség is hamarabb indít eljárást, és eredményesebb azok ellen, akik kiszolgáltatottak. A szegények által elkövetett kisebb súlyú bűncselekmények felderítése is jóval egyszerűbb, főleg egy kisebb közösségben, ahol a sértett gyakran tudja vagy sejti, ki volt a tettes – tette hozzá. A kriminológus szerint a helyzet robbanásig feszült, és úgy véli, éppen ezért óriási gond, hogy nincs roma statisztika és bűnügyi statisztika. – Angliában a bűnügyi statisztikák nyilvántartják az etnikai hovatartozást is. Ez azért fontos, mert ez nemcsak a nyomozók felderítési munkáját segíti, hanem védettséget nyújt az adott etnikumhoz tartozó személyeknek is. Vizsgálva a tendenciákat, hivatkozhatnak arra, bizonyítható, hogy az igazságszolgáltatás rendszere egyes etnikumokhoz tartozó elkövetőkkel szemben különbözőképpen viselkedik – jegyezte meg a szakember, hozzátéve, nálunk ez nem így működik, itthon a rendszerváltás után átestünk a ló túloldalára. Ezzel éppen egyfajta védettségtől fosztottuk meg a romákat, amelyet egyébként élvezhetnének.
Őket könnyebb elkapni?
Ahol nagyobb a romák aránya, ott a rendőrségi statisztikák szerint több a bűnelkövető is – erősítette meg lapunknak Kó József, az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa, aki azonban fontosnak tartotta több körülményre is felhívni a figyelmet. – Az esetek hetven százaléka vagyon elleni, tizenöt százalék az erőszakos, a maradék pedig az egyéb bűncselekmények közé tartozik. Vagyis ott lehet sok bűnelkövetőt találni, ahol sok a vagyon elleni bűncselekmény. A cigány elkövetők vélt aránya a kisebb súlyú erőszakos bűncselekmények és a kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekmények esetében lehet magasabb. Ez azonban feltételezés, mert az elkövetők származását nem tartják nyilván – mutatott rá Kó József, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az erübs-statisztikák csak azokat a bűncselekményeket tartalmazzák, amelyekben a rendőrség eljárt. Kiemelte azt is, hogy a szabálysértésekre nincs egységes statisztika, pedig a húszezer alatti lopások ide tartoznak. Említést tett arról is, saját kutatásaik azt mutatják, hogy a rendőrség a kisebb kárértékű bűncselekményeket deríti fel, ezek között pedig feltételezhetően több a roma származású elkövető. – Lehet, hogy nagyobb a cigányság aránya az elkövetők között, de ez részben azért van, mert őket könnyebb elkapni – tette hozzá.
Münnich: Van összefüggés
Münnich Iván agressziókutató megkeresésünkre elmondta, bár nem statisztikus, az ügyhöz van hozzáfűznivalója. – A kormány mostanában azt ismételgeti: nem igaz, amit a Fidesz és mások állítanak, hogy a bűncselekmények száma növekedett. Nem lehet azonban tudni, ezt a kabinet milyen statisztikai adatokra alapozza. Az igazság azonban az, hogy nem a bűncselekmények száma csökkent, hanem a rendőrség létszáma, és ez eredményezi azt, hogy kevesebb ügy kerül a hatóságok látókörébe – mutatott rá Münnich, aki említést tett a látens bűnözésről is. Mint megjegyezte, tömérdek bűncselekmény azért nem jut a rendőrség tudomására, mert sajnos már a mindennapi életünk részévé váltak. – Ki jelenti be azt, ha kivágnak a kertjéből egy fát, holott ez is bűncselekmény – jelentette ki az agressziókutató. Véleménye szerint ez utóbbi gyakorlatilag a „cigánybűnözéssel” esik egybe, az ebbe a kategóriába tartozó „kisebb” bűncselekmények száma óriási, a nagyságrendet is csak tippelni lehet. – Természetesen van összefüggés a bűnelkövetők száma és az adott település roma kisebbségi lakosság aránya között. Ha pedig a látens bűncselekményeket is be lehetne emelni a hivatalos statisztikába, akkor az eredmény még szignifikánsabb lenne – tette hozzá Münnich Iván.