A hatvani konzervgyár néhány éve még a bezárás szélén állt, de egy tulajdonosváltásnak és új piaci stratégiájának köszönhetően a múlt évet már eredményesen zárta. A paradicsomalapú konzervek gyártásával foglalkozó Aranyfácán Kft. a válság ellenére a termelés növelését tervezi. Minek köszönhető a változás?
– Óriási a kereslet a paradicsompüré iránt, pedig nem volt ez mindig így. Mint ahogy általában a növénytermesztés, a paradicsomalapú élelmiszeripar is visszaesett a rendszerváltás után Magyarországon. Most viszont olyan változások történtek a piacon, amelyek lehetőséget teremtenek számunkra a fejlődésre. Egyrészt folyamatosan növekszik a távolsági fuvarozás költsége, s ez a tényező rontja a külföldi gyártók esélyeit, másrészt egyre nagyobb az igény a minőségi termékekre. Mi pedig éppen a minőség és nem a mennyiség terén tudunk versenyezni külföldi, elsősorban olasz és lengyel riválisainkkal. A válság nekünk sem jött jól, abban azonban biztos vagyok, hogy a költségek csökkentésével vagy gyenge minőségű termékek tömeggyártásával nem lehet túlélni a nehéz időszakot. Mi a hangsúlyt a minőségre és a folyamatos megújulásra helyezzük, a jövőben igyekszünk nyitni a fiatalok felé is. Eddig sem tétlenkedtünk: az Aranyfácán paradicsomsűrítményt 2001-ben nyilvánították hungaricummá, azóta pedig több Magyar Termék Nagydíjat is elnyertünk.
– Itthon vagy inkább külföldön érik el üzleti sikereiket?
– Termékeink kétharmada Magyarországon, egyharmada külföldön talál gazdára, egyelőre azonban inkább az itthoni igényeket tudjuk kielégíteni. Külföldön pedig óriási a kereslet a paradicsomsűrítményünk iránt, ám ezeknek az igényeknek – elegendő kapacitás hiányában – csak korlátozottan tudunk eleget tenni. Célunk az, hogy külföldön is egyre nagyobb menynyiségű termékkel legyünk jelen, elsősorban az uniós országok piacaira koncentrálunk, de folytattunk már kereskedelmi megbeszéléseket arab országokkal is.
– Számokban kifejezve milyen fejlődést irányoztak elő?
– Évenként körülbelül tíz százalékkal tudjuk növelni a gyártókapacitásunkat. Évekkel ezelőtt évi 15 ezer tonnáról indultunk, 2009-re már 27 ezer tonna paradicsom feldolgozását tervezzük. Fontos megjegyezni, hogy jelenlegi partnereink már megbízhatóan szállítják a paradicsomot, ami pedig kulcsfontosságú. Még egyszer nem kerülhetünk olyan helyzetbe, mint 2003-ban, amikor az egyik partnerünk 40 százalékkal kevesebb paradicsomot szállított, mint amit ígért. Ez megengedhetetlen.
– A termelés fokozása nyilvánvalóan az alkalmazotti létszám bővítését hozzá magával. Hány embernek tudnak munkát adni?
– Nálunk a szezon augusztusban és szeptemberben van, ilyenkor szezonális jelleggel több száz főt foglalkoztatunk, az állandó alkalmazottaink száma pedig hatvan fő. Terveink szerint a következő években a termelés fokozásával több mint háromszáz új alkalmazottat tudunk majd foglalkoztatni.
– Miként tervezi a vállalat középtávú jövőjét?
– Amellett, hogy igyekszem racionálisan gondolkodni, érző ember is vagyok. Húsz éve dolgozom az Aranyfácánnál, és még hosszú ideig szeretnék a hatvani konzervgyárban tevékenykedni. A legfontosabb számomra, hogy a cég a jövőben, akár húsz év múlva is jó minőségű, egészséges és tartósítószer-mentes termékeket állítson elő. Nagymamáink paradicsompüréinek ízét ma és a jövőben is szeretnénk megőrizni termékeinknél. Hiszek abban, hogy előbb-utóbb nem lesz igény a bóvlira, az emberek elkezdenek majd gondolkozni, és ez lehet sikerünk záloga. Egy azonban biztos, az Aranyfácán mindig magyar tulajdonban marad.
– Köztudott, ön nemcsak a konzervgyárnál tevékenykedik, hanem fideszes városatyaként a hatvani képviselő-testületnek is tagja. Érdekes helyzetet teremt, hogy az Aranyfácán az MSZP-s vezetésű város egyik legnagyobb adófizetője…
– Büszke vagyok arra, hogy a hatvani konzervgyár százaknak ad munkát, és arra is, hogy adóforintjaival a város bevételeit gazdagítja. Az viszont kevésbé tölt el örömmel, hogy a települést a szocialista Érsek Zsolt vezeti, aki 2004 decemberétől Gyurcsány Ferenc miniszterelnök önkormányzati tanácsadója.
Száz százalékig magyar. Az Aranyfácán konzervgyárat 1934-ben a Hatvanban és környékén megtermelt nyers paradicsom feldolgozására alapították. Nevét a térségben vadászati célból betelepített madárról kapta, egy évvel később már bejegyzett névvé vált. A cég a kilencvenes évekig stabilan működött, a márkát a világ ötvennyolc országában bejegyezték – 1994-ben a hatvani konzervgyár jogutódja lett. A társaságot 2001-ben privatizálták, akkor kezdődött el az új időszámítás a vállalat életében. A cég nyolc éve magánkézben, teljes egészében magyar tulajdonban van.
origo.hu
Gulyás Gergely: Újabb hat hónappal meghosszabbítják a lakossági kamatstopot
