Az idősek viselik a legnagyobb terhet
Megszűnik a 13. havi nyugdíj, helyette GDP-hez kötött nyugdíjprémiumot vezetnek be, ám ez utóbbi részleteiről egyelőre semmit sem lehet tudni. A 13. havi juttatást egyébként 2003-tól fokozatosan vezették be, egy teljes havi összeget 2006-ban kaptak először az idősek. Gyurcsány Ferenc távozása előtt még enyhébb megszorítást tervezett ezen a téren: elképzelése szerint 80 ezer forintig kifizették volna a 13. havi nyugdíjat, igaz, nem egy összegben, hanem 12 felé bontva, s csak a „régi” nyugdíjasoknak. A nyugdíjakat érintő egyéb intézkedésekről kevesebb konkrétumot lehet tudni. Annyi biztos csak, hogy a nyugdíjkorhatárt 2012-től fokozatosan 65 évre emelik. Az őszre tervezett nyugdíjkorrekciót jövő év elejére tolnák, a jövő évit viszont hosszabb időre elhalasztanák. Olyan intézkedéseket is tervez a kormányfő, amelyek eredményeképpen kevésbé éri majd meg a korhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni, ám ezek részleteiről sem tudni konkrétumokat.
A tervezett intézkedések következtében körülbelül egy-másfél millió idős ember – elsősorban egyedül élő, özvegy nyugdíjas – kerül a nyomor közelébe – fogalmazott lapunk kérdésére a Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke, Mihalovits Ervin. Mint mondta: nem fogadják el a Bajnai-csomagot, noha megértik, hogy válságkezelésre van szükség, s nem gondolják, hogy a megszorításokból az idősek kimaradhatnak. De az nem megy – tette hozzá –, hogy a nyugdíjasok, a kiskeresetűek és a gyermeket nevelők vállára tegyék a legnagyobb terhet, miközben a tehetősek, a gazdasági és a politikai elit képviselői vagy például az extraprofitot realizáló bankok nem vállalnak megfelelő részt a terhekből. Arról nem is beszélve, hogy eközben virágzik a korrupció az állami vállalatoknál – szögezte le. Az intézkedéseket tehát nem tartják igazságosnak, ezért azonnali tárgyalásokat kezdeményeznek a döntéshozókkal. – A nyilvánosságon kívül nincs más nyomásgyakorló eszközünk, nincs mozdonyunk, amit leállíthatnánk, az utca pedig veszélyes számunkra – szögezte le Mihalovits Ervin. Hangsúlyozta: nemcsak a közvetlenül a nyugdíjakra vonatkozó megszorítások – a 13. havi juttatás megszüntetése, a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjkorrekció elhalasztása, illetve felfüggesztése – sújtják őket, hanem más intézkedések is. Így például az áfaemelés, a gázártámogatás megszüntetése és a tervezett ingatlanadó bevezetése is, noha ez utóbbiról nem tudnak részleteket. Nem tudják pontosan azt sem, hogy mit jelent például a GDP-hez kötött nyugdíjprémium bevezetésére vonatkozó homályos ígéret.
Kivéreztetett közszféra
Két évre fagyasztanák be mintegy hétszázezer közszolgálati dolgozó bérét, noha keresetük már most a 2002-es, átlagosan ötvenszázalékos béremelés előtti szintre süllyedt. Végleg eltörlik az idén „felfüggesztett” 13. havi juttatást, helyette egyfajta ösztönzőrendszert vezetnének be, melynek részleteiről semmi sem tudható. Az idén elmaradt plusz egyhavi bér kompenzációjának kifizetését minden bizonnyal leállítják az év második felétől. Csökkentenék a tömegközlekedés állami támogatását is.
Aránytalanul és indokolatlanul terhelik, szinte kivéreztetik a közszférát. Ez ráadásul ellenkezik a környező országokban tapasztaltakkal, ahol éppen növelik az állami szolgáltatások kapacitását – mondta Fehér József arról, hogy két évre fagyasztanák be a közszolgálati dolgozók bérét, s megszüntetik a 13. havi juttatást. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára emlékeztetett, 2006 óta 150 ezer közszolgálati álláshely szűnt meg, a keresetek a 2002-es 50 százalékosnak „nevezett” béremelés előtti szintre csökkentek, a hivatalokban mára elviselhetetlenné vált a terhelés. Az önkormányzati támogatások csökkentése további több tízezer pedagógus, egészségügyi, szociális dolgozó elbocsátását vetíti előre, ami homlokegyenest ellentmond a munkahelyek megőrzéséről szóló kormányzati célnak – hangsúlyozta Fehér József. Szerinte a szürke- és feketegazdaságban levő több ezer milliárd forintot kellene és be is lehetne hajtani, ha a kabinet nem tovább gyengítené, hanem éppen bővítené, fejlesztené az állami felügyeleteket. A kormány lepaktált a hazai és a multinacionális nagytőkével, amelyek a jelek szerint érinthetetlenek, és semmilyen áldozatot nem vállalnak a válságból – vélte az érdekvédő. Amennyiben az elkövetkezendő tárgyalásokon semmilyen eredményt nem érnek el, az érdekképviseletek kampányba kezdenek, amit elsősorban a lakosságnak szánnak. – Bár húsbavágó a bérek és a juttatások ügye, arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy a közszolgálat nem önmagáért, hanem pont a lakosságért, a vállalkozásokért van – fogalmazott Fehér. Furcsállotta, hogy noha Bajnai Gordon saját bevallása szerint egy évig kormányozna, mégis kétéves bérbefagyasztást jelentett be.
A tömegközlekedési támogatások csökkentéséről Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője úgy fogalmazott: a miniszterelnök állítása, miszerint sehol máshol nem költenek annyit a tömegközlekedésre, mint nálunk, tényszerűen nem igaz, sőt. Prágában például hetvennyolcmilliárdot, míg Budapesten mindössze tízmilliárd forintot fordítanak a szolgáltatás támogatására – mondta Vitézy Dávid a tömegközlekedési támogatások tervezett csökkentéséről. Hangsúlyozta, nem a támogatások keretét kellene szűkíteni, hanem mindenekelőtt az üvegzsebtörvényt kellene kiterjeszteni a BKV-ra és a MÁV-ra. – A cégek a legnagyobb kifizetőhelyek, milliárdok folynak el korrupciógyanús ügyletekre – mondta Vitézy. Emlékeztetett, a vasúttársaság kétes ingatlanügyletekbe keveredik, közbeszerzési gyakorlatát törvénytelenségek sora szegélyezi, és akárhány száz milliárd költségvetési forintot el tud tüntetni anélkül, hogy azt az utazóközönség megérezné. A BKV vezetése pedig gyanús tanácsadói szerződésekben, energiabizniszben és az értelmetlen holdingötleteléssel a cég még átláthatatlanabbá tételében jár élen. Eközben a cég már a napi előírt mennyiségű járművet sem tudja kiadni, mivel nem képes sem a meglévő járműveit karbantartani, sem egy komolyan vehető járműbeszerzési koncepciót készíteni. Az eddig megvalósított költségmegtakarítási intézkedések csak a szolgáltatások színvonalának, a járatok számának csökkenésével jártak, ám a működtetés végül semmivel nem lett kevesebb – mondta Vitézy Dávid.
Csökkenhet a születések száma
A gyes és a gyed együttes időtartamát három évről kettőre csökkentenék. Azt ugyan nem közölte Bajnai Gordon, hogy a gyermek hány éves koráig járhat majd az egyik, illetve másik juttatás, de nagy valószínűséggel egy évben maximalizálnák a magasabb összegű gyedet, s ezután további egy évig járhatna a gyes. Ehhez bölcsőde- és óvodafejlesztést ígért a kormányfő, nem tudni azonban, hogy mekkora forrásból s hány férőhelyet jelentene mindez. További érzékeny változás lesz, hogy két évig nem emelnék a családi pótlék összegét, s 23 éves kor helyett csak húszéves korig járna ez a juttatás.
Családellenes – így kommentálta a Bajnai Gordon által ismertetett intézkedéseket Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke. – Elkeserít bennünket ez, s nem fogadjuk el a tervezett intézkedéseket. További lépésekre készülünk, a tiltakozásnak minden törvényes eszközét megragadjuk – szögezte le Szabó Endre, további részleteket azonban nem árult el tervezett akciójukról. Mint mondta: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 3 vagy több gyermeket nevelők 75 százaléka már így is a létminimum alatt él, hogyan akarnak még rajtuk megtakarítani? – tette fel a kérdést. – A süllyedő hajóról nem szokás elsőként a gyerekeket kidobálni, de most mégis ezt teszi a kormány – jelentette ki, majd hozzátette: elsőként a korrupció visszaszorításával kellett volna foglalkozni, az is jelentős megtakarítást hozhatott volna. A nagycsaládosokat leginkább az áfaemelés sújtja, de sokuk válik majd fizetésképtelenné a gázártámogatás megszüntetése miatt is. A szocpol megszüntetése pedig elérhetetlenné teszi számukra a lakásvásárlást. Ráadásul ezzel újabb pofont adnak az építőiparnak. Szabó Endre megjegyezte azt is, hogy a gyes és a gyed időtartama lerövidítésének súlyos demográfiai következményei lesznek, tovább csökken majd a születések száma. A gyes-gyed időtartamának csökkentése mellé ígért bölcsőde- és óvodafejlesztési ígéretekről szólva Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: óriási szükség lenne a fejlesztésekre, reméljük, nem válik köddé az ígéret. Mivel az utóbbi évtizedben a megyei bölcsődei hálózat gyakorlatilag megszűnt, ma a maximum engedélyezett százhúsz helyett százötven-százhatvan százalékos a bölcsődék kihasználtsága, leterheltsége – mondta Szűcs Viktória arról, hogy a gyermek kétéves kora után a szülőnek el kellene helyezkednie, a kicsinek pedig bölcsődébe kellene járnia. Ehhez bölcsőde- és óvodafejlesztést ígér a kormány. A szakszervezet elnöke abban reménykedik, hogy egy uniós előírás és a hozzá rendelt pályázat szerint 2010-re 30 százalékra kell növelni a napközbeni ellátott gyermekek számát, ami Magyarországon jelenleg mindössze 8-10 százalék. Szűcs Viktória ugyanakkor ellentmondásosnak tartotta, hogy a kormány egyúttal csökkentené az önkormányzatok támogatásait, noha a települések már most alig bírják fenntartani intézményeiket, így a bölcsődéket, az óvodákat is.
A családi pótlékkal kapcsolatos tervekről a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete úgy nyilatkozott: a megszorító intézkedés következtében több tízezer húsz éven felüli, saját jogán családi pótlékra jogosult, jövedelem nélküli fiataltól vonják meg a lehetőséget, hogy befejezze iskolai tanulmányait. Az új rendszer életkoruk miatt kizárja az ellátásból azokat a jövedelem nélküli tanulókat, akik szakképzési évfolyamokon szakmát akarnak tanulni. Kizárják továbbá a sajátos nevelési igényű és a tartós gyógykezelésben lévő tanulókat is, akik állapotuk miatt évfolyamot ismételnek – vélekedett a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete. Szerintük szakmailag felkészületlen tanácsadók félrevezetik Bajnai Gordon miniszterelnököt, vagy nemtörődöm módon tettek javaslatot a családi pótlék intézményének megváltoztatására. A szociális juttatásokat érintő változás lenne az is, hogy fokozatosan megszüntetnék a gázár- és távhő-kompenzációt.
Nemcsak a lakásvásárló családokra, hanem az építőiparra is kedvezőtlenül hat
Sokakat érintő változás lesz az is, hogy tíz százalékkal, a korábbi kereset 70 százalékáról 60-ra csökkentenék a táppénz mértékét. A gyermekes lakásvásárlókat pedig az keserítheti el, hogy felfüggesztik a lakástámogatásokat, így többek között nem jár majd júliustól szocpol és félszocpol, illetve nem lehet majd kamattámogatott hiteleket igényelni. Noha a támogatás összege már évek óta nem emelkedett, még mindig jelentős segítséget nyújtott sokaknak. Egy gyermek után 900 ezer, a második után további 1,5 millió, a harmadik után pedig újabb 1,4 millió forint járt szociálpolitikai támogatásként.
Senki nem örül egy olyan intézkedésnek, mint a táppénz mértékének a csökkentése. A betegség ugyanis mindig többletkiadással jár, függetlenül attól, hogy a baj milyen jellegű – fogalmazott Mikéné Bodor Mária, a Rákbetegek Országos Szövetségének vezetője. Mint mondta: őket továbbá az is aggasztja, hogy nagyon sokan dolgoznak feketén, ők pedig betegség esetén semmilyen juttatást, így táppénzt sem kapnak.
A szocpol megszüntetésével kapcsolatban Hernádvölgyi Andrea, a kormánnyal lojális Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke úgy fogalmazott: az még méltányolható felvetés lett volna, ha az eddigi alanyi jogon járó szocpolt és félszocpolt rászorultsági elvre helyezik. A teljes megszüntetéssel egy egész generációtól veszik el a lehetőséget, hogy saját lakáshoz jusson, családot alapítson és önálló életet kezdhessen. Az MSZOSZ-alelnök szerint a tervnek mindezen túl az építőiparra is súlyos hatása lesz, ahol munkahelyek szűnnek meg. Az ágazat szereplői szerint a támogatások megvonása viszszaveti a lakásépítések számát, az ebből adódó veszteségek – az adó- és járulékbevételek kiesése – akár a százmilliárd forintot is elérhetik, noha a kormány negyvenmilliárd forintos megtakarítást vár az intézkedéstől – tette hozzá. Évente körülbelül százezer ingatlan-adásvétel történik, s ennek mintegy harmadához kapcsolódik valamelyik kedvezmény. A szocpol összege 2004 óta ráadásul semmit sem változott, miközben az építőipar folyamatosan drágult, ami alapból körülbelül negyvenszázalékos szocpolérték-csökkentésnek felelt meg.
Dalnoki Áron
Elmenekült a kérdések elől a tiszás adóemelés atyja + videó
