A vidék nem kér Jauernik ötletéből

A lapunk által megkérdezett összes polgármester felháborodott az Önkormányzati Minisztérium államtitkárának tanácsa hallatán, aki több adó kivetésére biztatta a településeket. Jauernik István szerint ezzel lehetne ellensúlyozni az önkormányzatok kieső bevételeit. Az érintettek viszont állítják: nem lehet tovább sarcolni az embereket.

2009. 05. 31. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vessenek ki adókat az önkormányzatok, hogy fedezni tudják költségeiket – ezt javasolta a napokban az önkormányzati államtitkár a településeknek. Jauernik István szerint a helyhatóságoknak még van lehetőségük a spórolásra. Az államtitkár azok után szolgált „biztos” recepttel a településeknek, hogy kiderült: a Bajnai-kormány 100 milliárd forintot akar kivonni az önkormányzati rendszerből. A községek azonban tiltakoznak ez ellen, a kistelepülések ötödének fizetési gondjai vannak, vezetőik azt mondták: nem tudnak többet takarékoskodni. Sok helyen már bezárták az iskolát, a postát, és összevonták az óvodákat.
Egész egyszerűen agyrémnek nevezte az államtitkár javaslatát Bakó Ferenc, Mezőladány polgármestere. – Ennél nagyobb marhaságot el sem tudok képzelni, a településeket, különösen a kisebb falvakat már nem lehet tovább terhelni – jegyezte meg Bakó. Szerinte az emberek már annyira szegények, hogy gyakorlatilag annak is örülnek, hogy élnek. – Azt sem tudják, hogy egyenek, igyanak, vagy sírjanak – tette hozzá.
Lehetetlen helyzetet eredményezne, ha az önkormányzatok a központi megszorításokkal egy időben vetnének ki újabb adókat – véli Böhmer Péter Krisztián, Kőtelek független polgármestere. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei település első embere biztos benne, hogy ha pénzt vonnának el az emberektől, egyszerűen megállna az élet. A településvezető szerint az állhat a javaslat hátterében, hogy választási év következik, és a központi kormányzat az állami normatívák csökkentésével, illetve a megszorításokkal adók kivetésére készteti az önkormányzatokat. – Mivel a helyhatóságok jelentős részét jobboldali polgármester vezeti, a lépés következtében biztos népszerűségvesztést szenvednének el, és a baloldal tálcán kaphatná meg a településeket – mutatott rá Böhmer.
– Az államtitkár ötlete úgy felháborító, ahogy van, nem kérünk a jótanácsokból – fakadt ki Molnár Csaba, Kisoroszi független polgármestere. Hozzátette: nem akarnak sem újabb adókat kivetni, illetve Bajnai Gordon kijelentésére utalva megjegyezte, kisebb lakásba sem szeretnének költözni. Elmondása szerint ennél több terhet nem lehet a lakosságra hárítani, mert az emberek már a mostani adókat sem tudják teljes mértékben kifizetni.
– Ismerem a tartozást felhalmozó családosok többségét, nem azért nem fizetnek, mert nem akarnak, hanem mert már most sincs miből adniuk – hangsúlyozta Molnár Csaba, hozzátéve, hogy a község lakói tartoznak kommunális adóval, gépjárműadóval és építményadóval, több millió forint hátralékot halmoztak fel.

Adóbevételek. Tavaly lakás után 420, nem lakás után 758 önkormányzat szedett be építményadót, amelyből összesen 60 milliárd forint bevétel származott. Az építményadó kivetésének felső határa 900 forint volt négyzetméterenként, vagy a korrigált forgalmi érték három százaléka, de az önkormányzatok átlagosan ennél lényegesen kisebb összeget, 99 forintot határoztak meg. Telekadóból 2008-ban 432 önkormányzat összesen körülbelül nyolcmilliárd forint bevételre tett szert. Ennek felső határa tavaly 200 forint volt négyzetméterenként, vagy a korrigált forgalmi érték három százaléka, de az önkormányzatok átlagosan csak 43 forintot vetettek ki ekkora területre. Végleges adatok a zárszámadás után várhatók.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.