Olvasom, mekkora bődületes fizetéseket kapnak a magyarországi egyetemek és főiskolák rektorai. Négy-hat millió forintos havi bérekről, több tíz milliós prémiumokról szólnak a hírek, bár pontos adatokat nem tudni, miután az intézmények jövedelmi ügyeit a tanintézetek maguk kezelik, vagyis adatgazdaként ők ítélhetik meg, hogy ezek az információk kikerülhetnek-e a nyilvánosság elé. (Ezt egyébként maga Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium államtitkára – az előzetesben üldögélő Zuschlag csókos haverja – nyilatkozta újságunknak.) Az államtitkár szerint a rektori juttatások összegét az intézmények gazdasági tanácsainak javaslata alapján a tárca állapítja meg.
Azt nem tudom, hogy a mezítlábas pedagógusok bérezését is a gazdasági tanácsok javasolják-e, s aztán bólint rá a tekintetes minisztérium, de ha így van, szégyelljék magukat. A tudást, az ismereteket ugyanis nem a rektorok, hanem a pedagógusok révén sajátítják el a diákok, azoktól a tanároktól, tanítóktól, akik szánalmas, a napi megélhetést súroló bérért végzik munkájukat – töredékéért annak, amit a rektor urak kaszálnak. A rektorok „munkája” leginkább csak a protokoll, a diplomaátadás, az igehirdetés, a díszbeszéd, a minisztériumi hercigeskedés, miegyéb… Sok millióért. Arató államtitkár azt is elárulta – valószínűleg széttárt karokkal –, a kormánynak közvetlen beleszólása nincs abba, hogy az egyes intézményekben mekkora illetményt, jövedelmet, prémiumot fizetnek ki, arról ugyanis az egyetemi autonómia értelmében maguk az egyetemek, főiskolák döntenek. Igaz, mint fentebb említettem, a rektori pénzek öszszegét a tárca állapítja meg. Vagyis azért a minisztérium teszi a mondat végére a pontot. Ki van ez találva…
Nigel Farage pártja a legnépszerűbb a brit keresztények körében
