Így még soha nem láthattuk Magyarország rejtett történetét

Megmentett ódon Kárpát-medencei épületcsodák sora vonul fel előttünk az utóbbi évek egyik legszebb könyvében, amit a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ jegyez. Az Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve című kötetet lapozva az olvasó egy másik gondolati állapotba kerül, aminek alappillére nem más, mint a hála.

Évszázadok öröksége - könyv Fotó: F. Tóth Gábor Forrás: MÉM MDK

Ezt a nagy munkát, aminek gyümölcseit szerte a Kárpát-medencében csodáljuk, tárja elénk ez a monumentális mű, ami egy kronologikus rendszerbe szedett intézménytörténettel indul, s majd egyszeriben felteszi a kérdést: konzerválni kell vagy restaurálni? Ebben a két szóban ugyanis a mindenkori műemlék-helyreállítások két fő megközelítési módja ölt testet. F. Dóczi Erika és Kovács Gergely e témát érintő tanulmánya rá is mutat, hogy mindez nem minden esetben érvényesült vegytisztán a hazai, illetve a nemzetközi műemlékvédelem történetében sem. Hiszen nem csak az adott megmentendő épület funkciója, vagy épp az adott gazdasági helyzet szólhat bele a munkába, hanem a kor szakembereinek domináns szemlélete is, adott esetben a korszellem.

Évszázadok öröksége Fotó: F. Tóth Gábor / MÉM MDK

Számos olyan felvétellel és rajzzal találkozhatunk a kötetben, amely a felújítások előtti és utáni állapotokat külön-külön dokumentálja. 

Ilyen a borítón látható középkori soproni ház homlokzati képe is, ami épp a falkutatás utáni állapotot mutatja be. Az Új utca 16. alatti gótikus épület ma eredeti pompájában, cinóberszínben tündökölve bizonyítja, hogy a leghűségesebb város nem hiába kapta meg már 1975-ben a Műemlékvédelmi Európa díj aranyérmét.

Szóvá is tettem volna, ha Rómer Flóris munkássága hiányzott volna a kötetből, de kellemesen csalódtam. A híres nagyváradi nagyprépost-kanonok, címzetes püspök ugyanis a magyar régészet atyjának számít, és természetesen szoros kapcsolat fűzi a honi műemlékvédelemhez. 

A könyv 432. oldalán egy a tudós pap hagyatékából származó vázlatfüzettel is találkozhatunk, amelyen az Árpád-kori alsódörgicsei templomromról láthatunk különböző skicceket 1861-ből. 

Mindemellett természetesen számos, a trianoni határon túlra került várról, templomról, romokról találunk vázlatokat, fotókat és művészi kivitelű akvarelleket is az oldalakon.

A kívül-belül felújított Füzérradványi Károlyi kastély Fotó: Mirkó István / MI

A jelenhez legközelebb eső felújításokról is bőven esik szó az albumban, mint amilyen a visegrádi királyi palota, és a boldogkői vár munkálatai, vagy épp a Füzérradványi Károlyi kastély teljes külső és belső helyreállítása, amely 2016–2020 között a Nemzeti kastély- és várprogram részeként valósult meg. Az oly sok nagyszerű magyart – egy hatalmas kivétellel! – adott nemzetség az 1930-as években itt, saját fészkében volt kénytelen szállodát működtetni, amely végül a korszak ikonikus helyszíne lett, s ahol még Karády Katalin is forgatott. Az épületegyüttes a felújítás után ismét csodás harmóniájú hellyé vált, amit magam is tanúsíthatok. Egy éve ottjártamkor be is lehetett lesni egy-egy renoválás előtti szobába, amelyeken átnyargalt a történelem. 

Magam sem értettem, miért nem bírok elszakadni a dermesztő látványtól, mire egyszeriben nyugalom fogott el, hogy amit látok, az a múlt múltja. A múlt jelene már elkezdődött a műemlékvédelmi szakemberek révén.