Nyilvános a gárda elleni ítélet

Nemzetközi szerződésekben rögzített alapelvekre hivatkozva a felperes Fővárosi Főügyészség azt állította, hogy a Magyar Gárda tevékenysége objektíve alkalmas mások jogainak megsértésére. Az interneten is olvasható a gárdaper harmincoldalas szöveges ítélete, amely kimondja a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom feloszlatását is. A perirat szerint a 2007. december 9-i tatárszentgyörgyi rendezvényen elhangzó beszédek összhatásukban alkalmasak voltak arra, hogy a roma közösség tagjaiban félelmet váltsanak ki, ezáltal társadalmi feszültséget keltsenek. A jogerős bírósági ítéletben szerepel, hogy a faji megkülönböztetés és kirekesztés a demokratikus rendet alapjaiban támadja, és így beavatkozást indokol, ami a New York-i egyezmény szerint pedig betiltással szankcionálandó. – A bíróság a tatárszentgyörgyi vonulást rasszista megmozdulásként állította be, pedig ez bejelentett rendezvény volt, amit a hatóság nemcsak tudomásul vett, hanem biztosított is – mondta lapunknak Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd. – Az ítélőtábla a tényekkel és az alkalmazandó jogszabályokkal ellentétben állapította meg azt, hogy a gárda mások biztonsághoz és szabadsághoz való jogát sértette, s az erőszak veszélye fennállt. A gárda által tartott demonstrációk a tarthatatlan közbiztonsági helyzetre hívták fel a figyelmet, mindig visszafogottak voltak, soha nem csaptak át cigányok vagy mások elleni atrocitásokba – vélekedett Gaudi-Nagy Tamás, aki hozzátette: téves az a megállapítás, hogy az egyesület tagszervezete lenne a mozgalom, így a feloszlatásról szóló döntés rá is vonatkozna. – A Magyar Gárda Mozgalom július 11-én újjáalakult, így semmiképpen nem lehet az egyesület részeként értelmezni – hangsúlyozta Gaudi.
– A bíróság jogerősen döntött a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáról, „ez az egyesület tehát nincs” – reagált a rendészeti miniszter Gaudi-Nagy Tamás nyilatkozatára. Draskovics Tibor a keddi kormányszóvivői tájékoztatón úgy fogalmazott: a büntető törvénykönyv szerint aki izgat a hatóság rendelkezése ellen, az önmagában már elkövet egy bűncselekményt.
Cservák Csaba alkotmányjogász szerint a bírósági eljárás prekoncepcióra épült. – Sok olyan vélekedés olvasható az indoklásban, mint például a fajgyűlölet, a emberi méltóság megsértése, amik konkrét bűncselekmények, de nem valósultak meg – vélekedett Cservák. – Az ítéletben szerepel, hogy a gárda meg akarta törni az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát, de ezt az állítást sem támasztják alá tények. – Nem helyes, ha az erőszakszervezet szerepét az államtól hosszú távon egy civil szervezet veszi át, de az állam nem reagált a bűnözés terjedésére, így civilek próbáltak gátat vetni a jogsértéseknek – tette hozzá az alkotmányjogász.