Velencei példa

Jó hírek is érkeznek a Velencei-tó felől, nem csak a kaszinóváros elmebeteg ötlete. Turisztikában érdekelt magyar vállalkozók egy csoportja úgy határozott, árverésre bocsátja a szolgáltatásait, úgyis gyatra a forgalom. A derék emberek úgy döntöttek, az eredeti ár hetvenszázalékos csökkentésével kínálják szolgáltatásaikat a nagycsaládosoknak, akiknek amúgy kevés lehetőségük lenne nyaralásra.
Hasznuk nemigen lesz, viszont legalább élet lesz a tó partján. Közleményükből kiderül: a leendő vendégektől nem pénzt kérnek majd, hanem üres ásványvizes, üdítőspalackokat, így segítve a hazai környezetvédelmet, amely bizony gyerekcipőben biceg.
Lapul még az emberekben jóérzés, segítőkészség, pedig a felülről sugallt trend az elvadult kaszálás, a hiénatempó, a másikon való átgázolás: magasra ívelő pályát az futott be, aki erre szakosodott. A velencei példa látványos ellenpontja a gátlástalan kaszinóvárosi gondolatnak, amit még a primadonna exminiszterelnök (és utóda) vajazott le. A mostani vállalkozói gesztus meg a néhány nappal ezelőtti tüntetés, vízi felvonulás méltó válasz az ország kiárusítóinak.