Kohári Lajos helyettes szóvivő lapunk érdeklődésére tegnap elmondta: a külügyi tárca még a törvény módosításának elfogadása előtt a szlovák fél tudomására hozta, hogy hol lát a tervezetben olyan pontokat, amelyek aggályosak lehetnek Szlovákia politikai vagy jogi kötelezettségvállalásaival.
Bárdos Gyula, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője szerint is sérti az alapszerződést a jogszabály. „A nyelvtörvény ellentmond a szerződés alapfilozófiájának, ami a jószomszédi viszony építése lenne, ezen belül pedig a tizenötödik cikk több pontját konkrétan is érinti” – fogalmazott a politikus. Bárdos Gyula hozzátette: az államközi dokumentum és a törvény közötti ellentmondás „szinte kötelező konzultációkat feltételez a két fél között a szerződés értelmében”.
Bárdos Gyula emlékeztetett arra, az alapszerződés kisebbségekre vonatkozó cikke e) pontja az oktatásban és a kultúrában garantálja a kisebbségi nyelvek szabad használatát, g) pontja pedig a közéleti nyelvhasználatot biztosítja szóban és írásban, de azt is leszögezi, hogy a kisebbségeknek joguk van a tömegtájékoztatási eszközökhöz való diszkriminációmentes hozzájutásra.
*
„A nyelvtörvény ellentmond ezeknek az elveknek, olyannyira, hogy még az EBESZ jelentése is szorgalmazza tisztázni, mi értendő a nyelvtörvényi megfogalmazás alatt, amely a közéletben a szlovák nyelv kötelező használatát mondja ki, az pedig, hogy a kisebbségi nyelven sugárzó televízióknak feliratozni kell a nem szlovák szöveget, nemcsak diszkriminálja a kisebbségeket, hanem egyenesen ellehetetleníti a kisebbségi helyi vagy regionális televíziózást” – figyelmeztetett Bárdos Gyula az alapszerződésbe foglalt kisebbségi jogok konkrét megsértésére. Az MKP számára elfogadhatatlan az a magatartás, amelyet Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter képvisel, miszerint az EBESZ kisebbségi főbiztosának véleménye „pontot tett a szlovák államnyelvről folyó viták végére”. A frakcióvezető szerint a törvénymódosítás ugyanis nemzetközi dokumentumokat sért, ami eleve feltételezi, hogy a jogszabályról „egyeztetésre kerüljön sor, például az Európa Tanács fórumain, hiszen a kisebbségvédelmi keretegyezményt és a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartáját is az ET parlamenti közgyűlése hagyta jóvá ajánlásként és Szlovákia mindkettőt ratifikálta”. A frakcióvezető ennek kapcsán üdvözli, hogy a magyar közjogi méltóságok és a parlamenti pártok is egyetértenek a szlovák államnyelv megítélésében, és közös fellépésre készülnek.
Mint ismeretes, a szlovák törvény az orvos és beteg közötti kommunikációt is szabályozza, tiltva a kisebbségiek nyelvén történő párbeszédet. A Nyelv és Tudomány internetes portál tegnapi írása szerint az Egyesült Államokban szövetségi és állami törvények sora biztosítja, hogy a beteg saját nyelvén kommunikálhasson orvosával. E jogokat szövetségi és állami törvények sora bástyázza körül, a kulturálisan és nyelvileg elfogadható szolgáltatások biztosítási kötelezettsége pedig éppúgy vonatkozik a népesség 18 százalékát kitevő nem anyanyelvű amerikai állampolgárokra, mint az országot felkereső és ott egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő külföldiekre. Már az 1964-ben elfogadott polgári jogokról szóló törvény is rendelkezett – egyebek mellett – a nyelvi alapú diszkrimináció tilalmáról. 2000-ben aztán a Clinton-kormányzat rendeletben határozott arról, hogy segíteni kell a korlátozott angolnyelv-tudással bíró személyek hozzáférését a különböző szolgáltatásokhoz.
A nyelvtörvény mellett a szlovák sajtóban a kisebbségi autonómia is téma lett azáltal, hogy Duray Miklós a SITA független sajtóirodának adott nyilatkozatában elmondta, a szlovákiai magyarok számára reális cél a személyi, azaz a perszonális autonómia kialakítása, miközben az MKP stratégiai alelnöke szerint a területi autonómia kialakítására már nincsenek meg a feltételek.
A Sme napilap szemleírója, illetve az Új Szónak nyilatkozó Petőcs Kálmán politológus, a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyar Kerekasztal szóvivője is úgy véli, a személyi autonómia megvalósítása nem ellentétes a szlovák alkotmánnyal, sőt, levezethető az alaptörvény 31. cikkelyéből, amely kimondja, hogy a nemzeti kisebbségeknek joguk van részt venni a döntéshozatalban az őket érintő ügyekben. Duray felvetésére politikusok még nem reagáltak.
Pozsony romairtásról beszél. A szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke szerint a szélsőségesek Magyarországon tervszerűen irtják a romákat, s ennek következtében az ország balkani-zálódik. „Magyarországon tönkretették a kisebbségek alapvető szabadságjogait a romák szélsőségesek általi ismételt és tervszerű fizikai megsemmisítésével” – olvasható Juraj Horváth szerdai nyilatkozatában. „Amennyiben a magyar politikai színtér a baloldaltól a szélsőjobbig egységesen és hisztérikusan azt kiabálja, hogy a szlovák nyelv használata Szlovákiában Bosznia óta a kisebbségeken elkövetett legnagyobb bűncselekmény, akkor a magyarországi romák bűnös legyilkolását etnikai hovatartozásuk miatt Magyarország balkanizálódásának lehet minősíteni” – idézte a politikust az MTI.
Vezércikk a 7. oldalon
