Még nem gondoltam rá, hogy szervezethez forduljak diákmunkaügyben. Évek óta az interneten keresztül találok magamnak állást. Ma töltöttem fel a hirdetésemet, de már többen jelentkeztek, hogy dolgozhatnék náluk. Még nem döntöttem – mondja Kovács Erika, aki Kistarcsáról próbál nyári munkát szerezni a fővárosban. A tizenöt éves lány azt mondja, már talált volna gyermekfelügyelői állást Pesten, de a fiút, akivel közösen vették fel, kirúgták. Így ugrott a hirtelen jött munka.
Egy állásközvetítő portál diákmunkát hirdető oldalán található kiemelt ajánlat keltette fel Rita érdeklődését: „Tizennyolc éven felüli bevállalósabb lányoknak kínálunk alkalmi munkalehetőséget azonnali pénzszerzéssel!” A feladó havi hatszázezer forintos fizetést jelölt meg. Miután elküldte fényképét és önéletrajzát a megadott e-mail címre, a férfi telefonszámot kért tőle. Néhány perccel a szám elküldése után egy fiatal, behízelgő hangú férfi jelentkezett, aki még aznap személyes találkozóra hívta.
– Megkértem, hogy mielőtt összefutnánk, mondjon valamit a munkáról. Az egyik lehetőség az erotikus masszázs volt, amelynek, mint elmagyarázta, a lényege a „happy finish”, vagyis hogy a vendég boldogan távozzon tőlem. A technikák elsajátítására külön tanfolyamot is felajánlott. A másik része „escort” munka lett volna, ami tulajdonképpen prostitúció – meséli Rita. A férfi elmondta, hogy még nincs kijelölve pontos helyszín a „munkahelynek”, de a II., V. és XIII. kerületben tervezi az üzlet felfuttatását.
Évek óta a világháló segítségével talál magának nyári munkát Székely Lilla, aki harmadikos egy két tannyelvű gimnáziumban. Mint mondja, már három hete feltette hirdetését több álláskereső honlapra, de még senki sem jelentkezett.
– Mindenféle állás jöhet, ha nem erotikus munkáról van szó. Szívesen dolgoznék valamilyen adminisztrációs munkakörben, de akár szórakozóhelyen pultosként is. Voltam már bébiszitter, és szórólapoztam is – meséli a lány.
Lilla kezdetben iskolaszövetkezetnél próbált munkát találni a szünidőre, de a regisztrációja után senki nem jelentkezett, hogy mehetne hozzá dolgozni. Így saját kezébe vette a sorsát.
A „kecsegtető” netes lehetőségek ellenére még mindig a hagyományos iskolaszövetkezetekhez fordul a legtöbb diák, ha nyári munkát keres. A válság azonban nem csak a „felnőttek világában” érezteti a hatását. A diákok is egyre nehezebben jutnak alkalmi álláshoz. Ez betudható az eddig diákmunkát kínáló cégek nehezebb anyagi körülményeinek, ráadásul az idei vakációban a megszokottnál jóval több tanuló szeretne költőpénzhez jutni – magyarázza Opprecht Károly, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet budapesti irodájának képviselet-vezetője. Az idénymunka iránt megnövekedett érdeklődés egyik oka, hogy sok szülő elküldi a gyerekeit dolgozni, hiszen azzal, amit keresnek, hozzájárulhatnak a kiürült családi kassza feltöltéséhez, az idősebbek pedig tanulmányaik finanszírozására gyűjtenek.
A tanulók körében az irodai vagy ahhoz hasonló munka a legnépszerűbb. Ez lehet recepciós állás, portaszolgálat, ám olykor különlegesebb munkák is akadnak. Egy pécsi bulifotózáson alkalmanként több mint ezer forintot fizet a megrendelő a diákoknak. Szórakozás és pénzkereset egyszerre. Sokan vállalnak könnyebb fizikai munkát, mint amilyen az árufeltöltés. Az órabér 450–600 forint között változik, ami valamivel magasabb, mint a minimálbért jelentő 411 forint/óra díjazás. Egy kosdi szilvaszüreten a leszedett gyümölcs kilója után fizetnek tizenegy forintot. A cégek hetven százaléka azonban hosszabb távon gondolkodik: egész nyárra alkalmazza a fiatalokat heti öt napra napi nyolc órában. A nyár számít a diákmunka főszezonjának, mert a cégeknek pótolniuk kell a szabadságon lévő dolgozókat, de azért a forgalom egész évben állandónak mondható.
– Szeretik a vállalatok a diákokat, meg vannak elégedve velük, ugyanakkor sok dolgozó attól fél, hogy a fiatalok kitúrják az állásából. Ez butaság. Egy tanuló, aki iskolába jár, nem versenyképes a főállású munkavállalókkal, nem tud és még nem is akar években gondolkodni, csak némi pénzt szeretne keresni – hangsúlyozza Opprecht.
Az alkalmi munkát vállalók többsége betöltötte a tizennyolcadik életévét, tehát a felsőoktatásban tanul, ezért a vizsgaidőszakok idején „hiánycikk” a diákmunkaerő. A fiatalabbak, a tizenöt–tizenhét évesek a fizikai tevékenységeket választják, mint amilyen a szórólapozás vagy a különböző betanított munkák: kukoricacímerezés, búza- és árpaszemek válogatása. Ezzel egy hét alatt a jelenlegi minimálbér felét kereshetik meg. Visszatérő probléma, mondják nevük elhallgatását kérő szakemberek, hogy vannak munkáltatók, akik kifogásolják, ha kisebbséghez tartozó diákot küldenek nekik, függetlenül attól, milyen munkaerő. Előfordult, hogy valaki jelezte, szeretne más munkatársat kapni. Ilyenkor nincs mit tenni, teljesíteni kell a cég óhaját. A munkatársak ugyan szóvá teszik a dolgot, de legközelebb már figyelnek arra, hogy kit közvetítenek a céghez, hiszen a diáknak a legkellemetlenebb, ha annak ellenére elküldik, hogy kifogástalanul végezné a munkáját.
– Egyszerre több diákszövetkezet szolgáltatását is igénybe vesszük. Jelenleg tizennégy diák dolgozik nálunk, akiket időszakosan foglalkoztatunk, vagyis akkor, amikor egy-egy nagyobb megrendelés esetén szükségünk van pluszmunkaerőre – mondja Vas Annamária, egy adatfeldolgozással és adminisztrációs tevékenységgel foglalkozó kft. irodavezetője.
A munkaadók több szövetkezettel is szerződésben állhatnak, amelyeknek megmondják, hogy milyen feladatra, mekkora létszámra van szükségük és mennyi ideig. A diák munkáltatója tehát nem a cég, ahol dolgozik, hanem az iskolaszövetkezet. A fizetését is onnan kapja. Megközelítőleg száz diákmunkával foglalkozó cég működik hazánkban. Hetven-nyolcvan százalékuk csak Budapest területére szervez diákokat. Ez a túlzsúfoltság kiélezett versenyt teremt a szövetkezetek között. A megrendelővel megállapodott díj 70–85 százalékát fizetik ki bruttó bérként a diákoknak, a többiből pedig fenntartják magukat.
Iskolaszövetkezet alapításához legalább hét személyre, hárommillió forintra, valamint egy befogadó tanintézmény támogatására van szükség. Az iskolának, illetve a fenntartójának (önkormányzat vagy az oktatási minisztérium) egy képviselője tagja kell hogy legyen az iskolaszövetkezet felügyelőbizottságának. Az iskolaszövetkezet költségeinek nagy része könnyen lefaragható, ha például valaki a saját lakásában alakítja ki az irodáját. Engedhet az árakból, hiszen nem kell fizetnie munkatársakat sem, így kevesebb pénzért szerződhet a diákmunkát igénybe vevő céggel.
Néhány szövetkezet, megszegve a törvényt, levelező és esti tagozatos tanulókat is kiközvetít, akik után fizetnie kellene a kötelező munkáltatói járulékokat. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ugyan gyakran tart ellenőrzéseket az iskolaszövetkezeteknél, de a szabálytalankodók közül így is sokan hosszú ideig megússzák büntetés nélkül. Mára sok iroda lett fizetésképtelen a válság miatt. A minimális költségekkel működő szövetkezetek ugyanis nem tesznek félre, hanem felélik a megkeresett pénzt, a diákok pedig olykor hiába várják megérdemelt bérüket. A gyerekek fizetését legtöbbször előbb utalják, mint ahogy beérkezik a cégek pénze, tehát az iskolaszövetkezetnek meg kell előlegeznie a bért. Ha viszont a szövetkezetnek nincs tartaléka, akkor jön a hitegetés. A vége az, hogy a diák legközelebb más munkaközvetítőt keres, így aztán csak a tőkeerős cégek tudnak talpon maradni. Nem csekély tőkéről van szó, a legnagyobb iskolaszövetkezetek évente csaknem egymilliárd forintot fizetnek ki a náluk munkát vállaló diákoknak.
otthonteremtés
Az Otthon start programról is beszélt Orbán Viktor Tusnádfürdőn
