Nyilvánosságra hozta a kormány azt a rendeletét, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) szeptember 1-jével teljes fogyasztóvédelmi jogkörrel látja el. A rendelet célja, hogy a jövőben a PSZÁF járjon el minden olyan esetben, amikor valamelyik felügyelete alá tartozó szervezet megsért bármilyen fogyasztóvédelmi szabályt. A felügyelet a jövőben a pénzintézetek tisztességtelen lépéseiért akár kétmilliárd forintig terjedő bírságot is kiszabhat. A rendelet emellett azt is lehetővé teszi, hogy a felügyelet engedélyezze a bankoknak a hitelszerződések módosítását, de csak abban az esetben, ha a változás kedvezően érinti az ügyfeleket. A külön engedélyezésre azért van szükség, mert mint arról lapunk már beszámolt, a bankok nemrégiben megígérték, hogy két hónapig nem változtatják meg egyoldalúan a szerződéseiket. A kormányrendelet szakértők szerint csupán az első lépést jelenti a banki szabályozás megváltoztatásában, ha valódi eredményeket akarunk elérni, további módosításokra lesz szükség. A kabinet tervei szerint a pénzintézetek működését egy szeptember elejére elkészülő magatartási kódex szabályozza majd.
Ugyanakkor a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint sem kormányrendeletekkel, sem magatartáskódexekkel ezt a folyamatot nem lehet megállítani, s a kormány gyengesége, hogy eddig érdemi áttörés nem történt – idézte a távirati iroda Latorcai Jánost, a KDNP frakcióigazgatóját. A párt egyébként ismét parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a banki hitelezési gyakorlat felülvizsgálatára. Latorcai felidézte: május 5-én már indítványozták az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztőrészletek összefüggéseit feltáró vizsgálóbizottság felállítását, ezt azonban az alkotmányügyi bizottság nem tűzte napirendjére. – Most ismét benyújtjuk javaslatunkat – mondta az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának alelnöke, aki szerint Bajnai Gordon miniszterelnök és a bankok múlt pénteki találkozóján a hitelintézetek jelentős sikert értek el, a kormány kihátrált saját jogszabályai mögül.
Latorcai János a tisztázandó kérdéseket tizenkét pontban foglalta össze. A kereszténydemokrata politikus egyebek mellett tisztázandónak tartotta, hogy a devizahitelek törlesztőrészleteinek gyors növekedése és az árfolyamváltozás között milyen összefüggések állnak, valamint azt is, hogy a törlesztőrészletek változása milyen arányban áll az árfolyam- és kamatváltozásokkal. Előfordulhat-e, hogy a devizaadósok bankok által előírt törlesztőrészletei az árfolyam kedvezőtlen alakulásának és a kamat növekedésének mértékét meghaladják, illetve mivel magyarázható, hogy a forint azonos mértékű gyengülésének és erősödésének a következményei nem azonosak – sorolta a felmerülő kérdéseket.
A Fidesz szintén úgy látja, hogy a kormány nem tesz eleget a hitelezés problémáinak megoldásáért. – A bankok és a szocialisták egymásra mutogatnak, álbalhékat kreálnak, egymásra próbálják kenni a felelősséget a megoldás helyett, amellyel már rég elkéstek – fogalmazott Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője. A hitelesek ügyében kialakult helyzetért szerinte egyértelműen az MSZP és a bankok a felelősek. Mint mondta, egy kormányrendelet kilátásba helyezése senkinek nem adja vissza a tetőt a feje fölé. Szijjártó Péter szerint ami jelenleg zajlik, az olyan látvány- és szenzációhajhászás, amely kizárólag elhibázott lépések leplezésére szolgál. Emlékeztetett a Fidesz korábbi indítványaira, amelyekkel – mint fogalmazott – stabilizálni tudták volna a devizahitelesek helyzetét. Ezeket az indítványokat azonban a szocialisták gondolkodás nélkül lesöpörték az asztalról, holott akkor kellett volna a bankokat valójában megregulázni, a felügyeleti rendszert megszigorítani, nem pedig most – jegyezte meg a fideszes politikus. A szocialisták és a bankok álbalhéja egyáltalán nem nyújt megoldást az emberek számára – összegezte véleményét Szijjártó Péter.
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
