Napi sajtószemle

Handelsblatt
A vasfüggöny 1989. június 27-i átvágásáról közöl riportot a német gazdasági-politikai napilap, amely szerint nem fér kétség ahhoz, hogy a magyarok fontos szerepet játszottak a vasfüggöny lebontásában.


Le Nouvel Observateur
Magyarországon a cigányok kirekesztése széles körben elfogadott – írja a francia hetilap, amely a Jobbik európai parlamenti választásokon elért sikeréről ír.


VANITY FAIR
Gazdag Harvard, szegény Harvard címmel az olvasható a kulturális és politikai témákkal foglalkozó amerikai magazin augusztusi számában, hogy míg az Egyesült Államok legrégebbi és legtekintélyesebb egyeteme egykoron szinte bármilyen célra pénzt tudott fordítani – például az orvosi kar számára egy új épületszárny megépítésére 260 millió dollárt –, most a gazdasági válság hatására komoly pénzügyi gondokkal küszködik: az intézmény mögött álló alapítvány összeomlott, nyolcmilliárd dollárt veszítve tavaly július és október között, és jelentősen visszaestek az egyetem egyik legfőbb bevételi forrásának számító adományok.


EurActiv
Az uniós hírekre szakosodott portálnak nyilatkozva prominens kelet-európai EP-képviselők csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy országaik képviselői kevés befolyásos tisztséget szereztek az Európai Parlament újonnan megalakult bizottságaiban. A cikkben az olvasható, hogy az EP-ben a bizottságok elnöki és alelnöki tisztségeinek kiosztása zárt ajtók mögött dől el, olyan tényezők figyelembevételével, mint hogy mekkora országot képvisel a szóban forgó politikus, az EP melyik frakciójának tagja, illetve rátermett-e a feladatra. Noha az EP új elnöke (a lengyel Jerzy Buzek) első alkalommal az EU új tagállamainak valamelyikéből származik, csupán egy EP-bizottságot vezet majd kelet-európai politikus – a regionális fejlesztési bizottságot a lengyel Danuta Hübner. Érdekesség, hogy a legtöbb nagy ország, így Németország, Olaszország és Nagy-Britannia is tekintélyes posztokat szerzett meg, szemben Franciaországgal, amelynek képviselői az utóbbi ciklusban „nem vettek részt lelkesen a kulcsfontosságú vitákban”.


The Guardian
A sertésinfluenza elterjedésének veszélye miatt néhány római katolikus és anglikán templomban úgy döntöttek, hogy nem osztanak misebort a gyülekezet tagjainak – írja a brit napilap. A chelmsfordi püspök azt tanácsolta a múlt héten, hogy a templomok lehetőség szerint ne használjanak szenteltvizet sem. – A tartókban tárolt víz könnyen fertőzés forrásává válhat, és gyorsan elterjedhet a vírus – közölte. Az újság emlékeztet arra, hogy Új-Zélandon a római katolikus egyház megtiltotta a papoknak, hogy ostyákat helyezzenek a hívek nyelvére.