Ágh Attila politológus. A társadalom jelentős része még mindig nincs tudatában annak, hogy milyen az ország valódi gazdasági helyzete, így az sem világos sokaknak, hogy ez milyen életszínvonalat tesz lehetővé. A Bajnai-kormány nagy erénye, hogy ezzel a helyzettel kertelés nélkül szembesítette az országot, és azonnal hozzákezdett a gazdaság stabilizálásához. A kabinet sajátos helyzetéből adódik ugyanakkor, hogy kisebb területen, de nagyobb mozgástérrel dolgozhat: ennek eredményeképpen várakozás fölött teljesített Bajnai Gordon kormánya. Minthogy a pártbázis is biztosítottnak tűnik, így nem nagy merészség kijelenteni, hogy a költségvetést el fogja fogadni a parlament, és nem kerül sor előre hozott választásokra.
Kiszelly Zoltán politikai elemző. Óriási a kontraszt Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon között. Ameddig Gyurcsány csak kommunikált, de nem kormányzott, addig Bajnai csak arról beszél, amit megtett, vagy meg készül tenni. A válságkezelő kormány feje ezenkívül sem küzd olyan hiteltelenséggel, mint korábban Gyurcsány. Tevékenysége azonban lényegében nem szorítkozik másra, mint hogy az ország finanszírozhatóságát a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió elvárásainak megfelelően fenntartsa. Arra nincs felhatalmazása, de ideje sem, hogy strukturális reformokba kezdjen, így a váltókat tudja csak átállítani, azokat is csak pénzügyi eszközökkel. A cél egyértelműen az, hogy a munkát kevesebb, a fogyasztást és a vagyont több adó terhelje, de ehhez szükséges egy új társadalmi szerződés is, amelyet csak széles támogatottságú, legitim kormány tud megteremteni.
Nem tudta lelassítani a gazdaság zsugorodásának ütemét, és nem fékezte a munkanélküliek számának növekedését Bajnai Gordon kabinetje, holott megalakulásakor ez a kettő volt úgynevezett cselekvési tervének két alappillére. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a regisztrált munkanélküliek száma 410 ezer főre növekedett, a foglalkoztatottság pedig 55 százalékra esett vissza. A gazdaságélénkítő hatást elérni kívánó, hatásában 1400 milliárd forintosnak mondott, kizárólag az uniós pénzekre épülő programok kifizetései alig indultak el, ahogy a munkahelymegőrző támogatásokra is alig történt még kifizetés. A gazdasági visszaesés mértéke immár meghaladja a hat százalékot, ezen belül az ipar 22-25 százalékkal zuhan, a kivitelünk és az import közel egynegyedével esik vissza, az építőipar pedig még a tavalyi siralmas évhez képest is tízszázalékos mélyrepülést mutat. A bérek vásárlóértéke közel három százalékkal mérséklődött, ráadásul még az öt százalékpontos áfaemelés előtt. A költségvetés egyensúlyára vonatkozó ígéretek felemás képet mutatnak: a száz nap alatt közel 800 milliárd forintnyi újabb hitelt kellett felvennie az országnak az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Az államháztartás eladósodottsága így 84 százalékra kúszott fel, mert a bruttó hazai össztermék (GDP) zsugorodott, és kisebb összeghez kell jóval nagyobb adósságterhet viszonyítani. A valutaalapnak ígért, 2,9 százalékos túlköltési tervet sem sikerült tartani, és közel 30 százalékkal több deficitre kellett módosítani az idei költségvetés célját. A gazdaság rossz teljesítménye miatti jóval kevesebb költségvetési bevételt a szocialista kabinet elsősorban adóemeléssel és a költségek lefaragásával kívánja ellensúlyozni. Az áfakulcs megemelése 20-ról 25 százalékra, a jövedéki adók növelése, valamint a szuperbruttósítás elvonásai jóval több pluszterhet jelentenek, mint amennyi a személyi jövedelemadó alsó sávhatárának ötmillió forintra emeléséből és a munkáltatói járulékok csökkentéséből származik. Az ingatlanadót Oszkó Péter pénzügyminiszter számításai szerint több százezer családnak kell jövő év január elsejétől fizetnie. A forint árfolyama a régiós devizákkal együtt erősödött, ennek oka a nemzetközi befektetői hangulat általános javulása, de a magyar államkötvények után fizetendő kamatszint továbbra is a legelőnytelenebb a térségben, és nem sikerült csökkenteni a régió legmagasabb, 9,5 százalékos jegybanki alapkamatát sem.
A Fidesz szerint a Bajnai-kormány régi, öreg szocialistáktól hemzsegő „szakértői” kormány, soha senki által semmire meg nem választott, szégyellnivaló üzleti múltú miniszterelnökkel. Cser-Palkovics András szerint a kabinet választói felhatalmazás nélküli kormányzást folytat, drasztikus áremelések, a nyugdíjak és a fizetések csökkentése, sorozatos adóemelések, ingatlanadó, elárverezett otthonok jellemzik tevékenységét.
Bajnai Gordon tegnap este levélben ajánlott együttműködést a parlamenti pártok frakcióvezetőinek és Dávid Ibolya MDF-elnöknek. A jövő évi költségvetést illetően azt írta: a rendkívül szigorú büdzsé világos üzenetet jelent majd, azt, hogy „Magyarország nem fordul vissza a válságból kivezető úton”. Bajnai Gordon szerint Magyarország alapvető érdeke, hogy kitartson a már meghozott intézkedések mellett, és folytassa „a nemzetközi döntéshozók által is elismert” utat.
Külföldre vitt vagyonok. A Bajnai-kabinet első száz napját nem csupán az ország gazdasági állapotáról árulkodó katasztrofális számok jellemzik. A „stabilizációs csomag” keretében a miniszterelnök, valamint pénzügyminisztere, Oszkó Péter hadjáratot indított a külföldre menekített vagyonok valódi tulajdonosai ellen – legalábbis a szavak szintjén. A közkeletű nevén offshore vállalkozásoknak nevezett cégek sajátossága, hogy külföldi adóparadicsomokban vannak bejegyezve, így tökéletes lehetőséget biztosítanak arra, hogy jelentős vagyonokat tüntessenek el bennük a hazai adóhatóságok és más állami szervek elől. Oszkó Péter még korábban, a Deloitte könyvvizsgáló cég vezetőjeként tudta elérni azt a bravúrt, hogy bár az általa irányított vállalat 2007-ben nagyjából 7 milliárd forintos nettó árbevételt könyvelhetett el, társasági adó címén mindössze 5 és fél millió forintot fizetett be az államnak. Ezt különböző „költségelésekkel” sikerült elérni, hiszen tanácsadói és egyéb megbízásokra a vállalat több mint 6 milliárdos kiadást tudott igazolni.
Bajnai Gordon miniszterelnökkel kapcsolatban is felmerült, hogy több milliárd forint adóparadicsomban való eltüntetéséhez lehet köze. Lapunk közhiteles dokumentumok bemutatásával igazolta, hogy a kormányfő egy, a korábban általa vezetett Wallis-csoport egyik ciprusi cégének is igazgatója volt.
Simor András jegybankelnök 2006-os vagyonnyilatkozatában még beszámolt 850 millió forintnyi, befektetési jegyekben tárolt vagyonról, ám a 2007-es bevallásból eltűnt ez a pénz. Kiderült ugyanakkor, hogy ugyanezen időben a Simor érdekeltségébe tartozó ciprusi Trevisol Managment Services Ltd.-nek ennyivel nőtt a saját tőkéje. Végül beismerte, hogy pénzét kimenekítette Magyarországról, de a Cipruson pihentetett milliárdok után nem kellett adót fizetnie.
