Rábagyarmat Szent Lambert-temploma

Fotó: Tóth Tibor„ title=”Fotó: Tóth Tibor„ hspace=”4„ width=”240„ height=”171„ align=”left„ />Ha biztos forrásból akarunk olvasni templomoltalmazó szentjeinkről, Bálint Sándor – első kiadásban – 1977-ben megjelent kalendáriumához kell nyúlnunk. A szakrális népélet tudósa az egyházi naptár rendje szerint szerkesztette könyvbe ezerszáz oldalnyi szellemi gyűjteményét a katolikus névünnepekről. Szeptember 17-énél ezt írja Szent Lambertről: bencés apát, majd Maastricht püspöke, a Karoling-kor legnépszerűbb szentje Márton mellett. 705-ben halt meg, ereklyéit Lüttichben (Ličge őrzik. Harcos egyéniségéért tisztelte az udvari arisztokrácia és a lovagvilág, kultuszát a bencés szerzetesek és rajnai frank lovagok hozták el hazánkba. I. Béla királyunk fia az 1050-es években a Lambert nevet kapta, Beregszászt a középkorban Lampertszászának nevezték. Szent Lambertnek szentelték Somlóvásárhely és Rábagyarmat egyházát, ez utóbbi nevéről Bálint csupán sejtésként közli: „talán cisztercita eredetű”. Somlóvásárhely temploma a török korban elpusztult, hazánk egyetlen fennmaradt középkori Lambert-patrocíniumát Rábagyarmaton találjuk. Ismerkedjünk e különös történetű szép templommal.
A honfoglaló Gyarmat törzs nevét viselő község első ízben 1157-ben szerepelt írásban mint a németújvári (Güssing) bencés apátság birtoka. 1183-tól a frissen alapított szentgotthárdi cisztercita rendház vette át a Rába-parti falvak híveinek lelki gondozását, ennek fejében III. Béla király a monostort mintegy 275 négyzet-kilométernyi földbirtokkal látta el a folyótól délre húzódó gyepű mentén. Amikor 1350-ben újra felbukkant a „Gyrmath” név oklevélben, temploma már régen megépült. 1439-ben önálló plébániaként szerepelt. A XIV. század végén a Szécsi család nyerte el a cisztercita apátság fölötti védnökséget Zsigmond királytól. 1439-ben az önkényeskedő Szécsi Tamás Lendva várába záratta a gyarmati plébánost, mert az a szentgotthárdi barátok jobbágyainak védelmére kelt. 1576-tól a lutheránus hitre tért gyarmatiak vették használatba a falu régi templomát.
Rábagyarmat Szent Lambert-egyháza a kanyargós folyó partján, a hídtól délre emelkedő dombháton található. Keletelt tengelyű, középkori hajóból és szentélyből álló épület, a nyugati oldalán négyszögű, gúlasisakos harangtoronnyal. Hatalmas lombú hársak szegélyezte úton közelítjük meg a templomot, amelynek formáját és szerkezetét 1950 és 1955 között alaposan átalakították. A gótikus hajó déli oldalát szélesen megbontva hosszú, alacsony termet toldottak hozzá, amely a vele szemközti, XV. századi kápolnával együtt új, latin kereszt alaprajzú haránthajót képez. Szerencsére megmaradt a XIII. századi remek téglaarchitektúrájú szentély – a hajó egy szakaszával –, amely még így csonkán is a környék legszebb román kori emléke. Faltükreit széles sávok tagolják, felső szélüket fogrovatos párkány szegélyezi. Az ablakok félköríves, tölcséres bélletűek, a szentély déli falán azonban készült egy kővel keretezett körablak is. A hajó déli falán latin feliratos, rózsadíszes kőlapot látunk, valamikor oltár fedlapjául szolgálhatott. Belül az 1200-as évekből származó diadalívet, mögötte a gömbhéjkupolás apszist látjuk újabb keletű freskóval a falán, a szentélyben azonban középkori falképmaradvány is előkerült a golgota felismerhető részleteivel.
A katolikusok 1632-ben ideiglenesen, 1698-ban végleg visszakapták egyházukat. 1726-ban renoválták, 1770-ben nyugat felé meghosszabbították az épületet, amelynek kegyura előbb a heiligenkreuzi, később a zirci apát lett. 1997-ben szakszerűen renoválták, a középkori részleteket szépen restaurálták.