Senki nem védte meg az adósokat

Eleve a lakások megszerzése volt a cél azoknál a hiteleknél, amelyeket túlságosan előnyös feltételekkel kínáltak a bajba jutott embereknek – derítette ki az egyik hetilap. Bár a gyanús kölcsönöket közvetítő ügynöki hálózat és vállalkozások ellenőrzése a pénzügyi felügyeletek feladata lenne, a kilakoltatáshoz vezető ügyleteket senki nem akadályozta meg.

A hitelközvetítői rendszer és a kölcsönöket intéző ügynöki hálózat szabályozásának hiánya teszi lehetővé, hogy az adósok szempontjából nagyon rossz feltételekkel kerülhetnek árverésre lakóingatlanok. Legalábbis erre utal, hogy a bedőlt hitelek nagyobbik része mögött közvetített kölcsönök állnak, ahol a hitelezők pedig eleve a lakás megszerzését tartották szem előtt – írta tegnapi számában a HVG. A hitelkihelyezések helyszíni vizsgálatának hiánya és a jogi környezet tisztázatlansága szakemberek szerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) felelősségét is felveti, a közvetítői szerződések tüzetesebb vizsgálata után ugyanis még időben fény derült volna az ügyfelek számára kifejezetten hátrányos feltételekre. A hitelügynökök sok esetben ugyanis olyan személyeknek is adtak kölcsönt, akiknél nem vagy csak felületesen ellenőrizték a havi jövedelmeket, miközben a hitel fedezetéül kért ingatlanra nagyon alacsony áron vételi jogot kötöttek ki. A bajba került adós lakását így a piaci érték hetven százalékáért vagy ennél is alacsonyabb árért verhetik dobra, vagyis könnyen előfordulhat, hogy a kilakoltatottaknak még az értékesítés után is fizetniük kell az adósságot. A Banki Hitelszövetség szerint az ellenőrzés hiánya ahhoz vezetett, hogy a spekulánsok és a lakásmaffia megvethette a lábát a pénzügyi vállalkozásokhoz kapcsolódó ingatlanfelvásárlásoknál.
– Nagyon nagy baj, hogy legálisan tevékenykedhetnek olyan pénzügyi vállalkozások vagy közvetítők, amelyek olyan ügyfélkörnek adnak hitelt, melynél már előre lehet látni, hogy a kölcsön viszszafizetése komoly gondokat okoz – nyilatkozta lapunknak Barabás Gyula. A Magyar Hitelszövetség elnöke szerint az egyoldalú feltételek miatt gyakran nagyon alacsony összegű tartozások bennragadása esetén is le kell mondania az adósnak saját ingatlana tulajdonjogáról. Az érdekvédelmi szervezet ezeknek az eseteknek a kivédésére javasolta, hogy az 500 ezer forint alatti tartozások végrehajtását függesszék fel olyan lakóingatlanok esetében, amiket lakáshitelek terhelnek. Mivel sok esetben a kölcsönt nyújtó vételi jogának bejegyzése előre kitervelt csalási szándékot jelenthet, a hitelszövetség az adóhatósággal ellenőriztetné, milyen forrásból vásárolták meg a dobra vert lakást.
A kilakoltatáshoz vezető közvetített hitelek ellenőrzésének hiányosságaival kapcsolatos kérdéseinkre a PSZÁF azt a választ adta, hogy a felügyelet még tavaly februárban hívta fel a figyelmet arra, hogy „fontos lenne a megfelelő minősítési rendszer kidolgozása és működtetése”, az elmúlt hetekben pedig tíz eljárást is elindítottak. A felügyelet felhívta a figyelmet arra is, hogy amennyiben egy ügy eljut a végrehajtásig vagy a kilakoltatásig, a folyamatba már a bíróságon és a jegyzőn kívül más hatóságnak nincs beleszólása.