Árvízvédelem: káosz a központi szervezet körül

Nem vezettek eddig kézzelfogható eredményre az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Nonprofit Közhasznú Kft. ügyében a korábbi tulajdonos (környezetvédelmi tárca) és a jelenlegi (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) közötti egyeztetések. A dolgozók 2007 óta várják, hogy eldőljön, mi lesz a munkahelyükkel.

Több éve bizonytalanságban vannak további sorsukat illetően az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet Nonprofit Közhasznú Kft. (ÁBKSZ) dolgozói. A szervezet 1996-ban jött létre az árvíz- és belvízvédekezés, a vízminőségi kárelhárítás feladatainak szervezésére. A jégtörő hajók üzemeltetése is a cég tevékenységi körébe tartozik. 2007 márciusában kormányhatározat született a cég végelszámolásáról a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) kérésére. A minisztérium nem indította meg az eljárást, mivel a tulajdonosi jogokat 2008. január 1-jétől a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) gyakorolja. Az alkalmazottak szerint azért nem, mert az előzetesen kiszámolt végkielégítések összegét a tárca sokallta. Az MNV 2008-ban egyeztetett a tárcával, amelynek eredményeként Szabó Imre miniszter szeptember 25-i levelében ígéretet tett arra, hogy a közhasznú feladatokhoz kapcsolódó személyi és eszközállományt 2008 végéig áthelyezik a vízügyi igazgatóságokhoz.
A MNV Zrt. megkeresésünkre jelezte, ez a mai napig nem fejeződött be, noha azóta több ízben is egyeztettek a minisztériummal az ügyben, ám a tárca az általa vállalt kötelezettségeket nem, vagy csak részben teljesítette. Csupán a jégtörő hajók személyzetét kívánja tovább foglalkoztatni, a többi 27 munkavállalót nem, bár a vagyonkezelő szerint ők is közhasznú tevékenységet végeznek. A tárca tájékoztatása szerint szerződést kötnek a céggel a közhasznú feladatok ellátásáról és ennek ellentételezéséről. A vagyonkezelőtől kapott információk alapján 2009 első negyedévére megkötötték a szerződést a társasággal a közhasznú feladatok finanszírozásáról, ám a második negyedévre már nem, így a minisztérium részére ellátandó feladatok költségét az ÁBKSZ, a szabad kapacitásokat felhasználva, vállalkozási tevékenységből próbálta fedezni. A társaság ügyvezető igazgatója szerint 2009 szeptemberére csőd közeli helyzetbe kerültek. Ráadásul a vízügyi igazgatóságok egy része a papíron áthelyezett, ám ténylegesen az ÁBKSZ-nél lévő eszközök után bérleti díjat kér, noha azokat a feladatokat, amelyek ellátásához ezen eszközökre szükség van, hivatalosan még mindig az ÁBKSZ-nek kell ellátnia. Ennek oka, hogy nem született meg az ígért miniszteri rendelet módosítása ezen tevékenységek egyéb állami szervekhez történő áthelyezéséről. A társasági üzletrész-eladásában elvileg mindkét fél egyetért, ám előtte át kellene ruházni a közhasznú tevékenységeket. Az MNV nyáron jelezte a KVM-nek, hogy a késlekedés a cég értékének további csökkenését vonhatja maga után (2008. május – 122 millió forint, 2009. április – 75 millió forint), ezért az értékesítés előkészítését megkezdi. Amennyiben a dolgozók átvételét a minisztérium nem biztosítja, a vevőnek vállalnia kell a társasági kollektív szerződések átvételét és a dolgozók további foglalkoztatását.
Az ÁBKSZ alkalmazottai úgy érzik, hogy a helyzetük bizonytalan, mivel a tárca és a vagyonkezelő elbeszél egymás mellett, a társaság sorsáról felröppenő hírek ellentmondásosak, konkrétumok pedig egyelőre nincsenek.